Január–februárban 7,0 százalékkal kevesebb, ezt követően márciusban 5,2, áprilisban 29, májusban 49, júniusban 31 százalékkal több frigyet regisztráltak, mint 2020 azonos hónapjaiban.

Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 16,6 halálozás jutott. Az élveszületés közel azonos, a halálozás 3,2 ezrelékponttal magasabb volt a 2020. január–júniusinál, ennek következtében a természetes fogyás 3,2 ezrelékponttal, 7,4 ezrelékre emelkedett. 2021 január–júniusában ezer élveszületésre 3,1 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,9 ezrelékpontos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A házasságkötési arányszám 6,6 ezrelék volt, ez 1,1 ezrelékpontos növekedés 2020 azonos időszakához viszonyítva.

Hol volt a legtöbb születés és halál?

A születések száma Budapesten (8,1 százalék), Észak-Magyarországon (0,6 százalék) és Pest régióban (0,2 százalék) csökkent, a többi régióban emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű növekedés Közép-Dunántúlon (7,2 százalék), a legkisebb Észak-Alföldön (0,3 százalék) volt.

A halálozások száma az összes régióban nőtt: a legnagyobb mértékben, 31 százalékkal Dél-Dunántúlon, a legkevésbé, 17 százalékkal Budapesten.

A természetes fogyás a halálozások számának a születéseknél nagyobb mértékű emelkedése miatt az összes régióban nőtt: a leginkább Pest régióban (138 százalék) és Észak-Alföldön (107 százalék), a legkisebb mértékben Közép-Dunántúlon (52 százalék) és Dél-Alföldön (54 százalék).

A házasságkötések száma az összes régióban emelkedett: a legjelentősebben, egyaránt 26 százalékkal Nyugat- és Közép-Dunántúlon, míg a legkevésbé, 8,4 százalékkal Budapesten.