Negatív tartományban

A K&H Bank által jegyzett felmérés szerint a negyedéves kkv bizalmi index negatív tartományban maradt 2005. második negyedévében és tovább csökkent az előző negyedévhez képest. A 2004-ben +2 ponton záró mutató mára -14 pontra csökkent a -100 és +100 közötti skálán.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A szektor nehéz évet prognosztizál magának és ennek megfelelően árbevétel növekedési várakozásai is csak egyszámjegyűek (6-7%). Ennek ellenére töretlen az innovációs kedv. A kkv-k többsége új termékek bevezetésében, új piacok megszerzésében és az EU források bevonásában látja a kitörési pontot.

Ebben a negyedévben a K&H kkv bizalmi index -14 pont, mely szerint a kis- és középvállalkozások az előző negyedévnél (kkv index: -6) borúlátóbbak az elkövetkező egy év piaci folyamatait illetően. Az országos eredmények szerint ágazatonként a mezőgazdasági vállalkozások jövőképe a leginkább borúlátó (-19 pont). Ezen vállalkozások most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erősödő konkurenciával kell számolniuk.  A szolgáltatási (-11pont) és az ipari index (-9 pont) romlása a gazdaságpolitika és a romló likviditási pozíció következménye. A vállalatméreteket tekintve a legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak, a 0-100 millió forint éves nettó árbevételű csoportban az index értéke -23 pont.


forrás: K&H

Országos gazdaságpolitika

A kkv bizalmi index alakulását az országos gazdaságpolitika igen erősen befolyásolta; a felmérés szerint a kkv-k versenyképességét a gazdaságpolitika a megelőző három negyedévhez viszonyítva 2005. második negyedévében befolyásolta leginkább.

  • A hazai kkv-vezetők továbbra is negatívan értékelték a gazdaságot érintő döntéseket.
  • A mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások a negatív hatások erős csökkenéséről számoltak be (2005. április: 59% - 2005. június:  35%), véleményük azonban ennek ellenére sem pozitív.
  • Leginkább borúlátó a szolgáltatási szektor, ahol az előző negyedévhez képest 7%-kal csökkent az elégedettség a gazdaságpolitikával szemben.
  • Az országos gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalmatlanság továbbra is növekszik, egyre kevesebben nyilatkoznak vállalkozásbarát politikáról (a vizsgált cégek 20%-a).

Közterhek

A kkv bizalmi index romlásának másik fő oka, hogy a vállalkozások egyre inkább tartanak a közterhek növekedésétől.

  • Az előző negyedévhez képest további 5%-kal nőtt azon cégek száma, akik közteher-növekedésre számítanak az elkövetkező egy évben, átlagosan 2,9%-ra
  • 28%-ról 23%-ra csökkent azon vállalkozások köre, amelyek azonos teherszintre számítanak a következő egy évben.
  • A cégek 35%-a számít 5% feletti közteher-növekedésre.
  • Éves összehasonlításban a mezőgazdasági vállalkozások közteher-növekedési várakozásai emelkedtek, a kereskedelmi szektor és a kisvállalkozások esetében csökkent az ettől való félelem.
  • A közterhek növekedéséhez kapcsolódik a könyvelési látencia kérdése is. A vállalkozások 45,5%-a úgy látja, hogy ágazatában a munkaadók kevesebb mint fele jelenti be alkalmazottjait teljes jövedelmükre.

#page#

Árbevétel és eredmény

A felmérés megállapításai szerint a kkv-k céges pénzügyeik tekintetében is - viszonyítva a korábbi negyedévekhez - pesszimisták. A forgalomvárakozások az előzőekben mért időszakokhoz viszonyítva 2005. második negyedévében csökkentek a legjelentősebb mértékben. A leginkább borúlátó szektor itt is a mezőgazdaság, míg a kereskedelem és a kisvállalkozások várakozásai pozitívabbak.

  • A vállalkozások 50%-a 7% feletti árbevétel növekedést vár, a profitot illető várakozások azonban szerényebbek, hiszen legalább 7%-os nyereség-növekedést már csak a cégek 31%-a tervez.
  • A vállalkozások beruházásai kapcsán elmondható, hogy a gép, gépjármű, ingatlanok iránti beruházási kedv némileg nőtt.

Vevői kapcsolatok

A vevői részindex, amely többek között az árérvényesítő képességet és fizetési határidők változását vizsgálja, az elmúlt három negyedévben közel azonos képet mutatott. 2005. második negyedévében pesszimistábbak a vállalkozások, mindez az erősödő, gyakran ár-jellegű versenynek tudható be.

  • A cégek elenyésző hányada, csupán 3%-a tervez az inflációt jobban meghaladó áremelést.
  • 29%-os, és az elmúlt egy évben folyamatosan emelkedett azon vállalkozások aránya, melyek egyáltalán nem tervezik változtatni áraikat. 
  •  A vállalkozások 11%-a az árak csökkentésével reméli a problémák megoldását.

Fizetési határidők változása, érvényesítése

A cégek által várt fizetési határidők azt mutatják, hogy a vállalkozások az elmúlt negyedévekhez képest optimistábbak - különösen az ipar területén, ahol a fizetési határidő 1 nap. Az agrárium jelenlegi helyzetét és várakozásait tekintve is igen nehéz helyzetben van, hiszen a tapasztalt határidők majd egy év alatt 20 nappal tolódtak ki, és az elkövetkező időszakban is e trend folytatódására számítanak. A válaszadó cégek szerint a megrendelők átlagos fizetési határideje 34 munkanap, amely minimálisan változik, várhatóan 35 napra nő majd a következő 12 hónapban. A finanszírozandó időtáv több mint 10%-al nőtt az elmúlt egy évben, a mezőgazdaság helyzete itt is az átlagnál jóval negatívabban körvonalazható. #page# 

Új piacok, új termékek

A cégek innovációs hajlama nem változott jelentősen az elmúlt időszakban, folyamatosan magas, 34% az új terméket bevezetni kívánók, míg 51% az új piacra lépést tervezők aránya.

  • A profilt váltók stabilan kevesen vannak, csupán 3%-ot tesznek ki.
  • A középvállalkozások jóval tudatosabbak ezen a területen: 10%-kal csökkent a változtatni nem kívánók aránya, ugyanakkor 14%-al nőtt a racionálisan, viszonylag kis erőfeszítéssel fejlődni kívánó, azaz terméküknek új piacot keresők száma. 
  •  A jelenlegi lassabb növekedésben a legnagyobb szerepet az játssza, hogy a meglevő, illetve hazai piacokra lépni szándékozók aránya gyakorlatilag stagnál, a külföldi piacon megjelenést tervezők aránya pedig folyamatosan emelkedik, e negyedévben 3%-kal.  


forrás: K&H

Versenytársak, versenyhelyzet

A kkv-k legfőbb konkurensüknek továbbra is saját ágazatuk többi vállalkozását (39%) és a multinacionális cégeket (39%) tekintik.

  • Az elmúlt negyedévben megnövekedett a kelet-európai vállalatoktól való félelem (17%); a megkérdezett cégek jobban érzékelik a versenyt - csupán 8%-uk nyilatkozott úgy, hogy egy vállalat sem jelent veszélyt számukra.
  • A multinacionális cégeknek beszállító kkv-k száma 3%-kal növekedett az elmúlt egy évben, ami elsősorban a kereskedelmi szektornak köszönhető; a középvállalkozások helyzete is javult a kooperálás irányába. A szolgáltató és a mezőgazdasági vállalkozásokban a legerősebb a konkurenciahatás.
  • 2005 második negyedévében a megkérdezett vállalkozások majd fele (49%) továbbra is úgy gondolja, hogy versenyhelyzete azonos marad a konkurenseivel szemben.
  • A piacbővítő és a termékfejlesztő vállalkozások inkább javuló helyzetet prognosztizálnak, a teljes profilváltók többsége (37%) azonban romló tendenciára számít az elkövetkező egy évben.

Szállítói kapcsolatok

A szállítókkal kialakított kapcsolatokban határozottan optimisták a kkv-k. Az előző negyedévhez képest 4 ponttal javult ezen részindex, amely a vevői kapcsolatok után a 2. legpozitívabb mutató.  A vizsgált időszakban a beszállítókkal szemben a minőség 93%-kal stabilan a legfontosabb tényező, amit 88%-kal az ár követ.

  • A szállítási határidő csak relatíve alacsonyabb súllyal (62%) esik latba, ami a cégek nagyobb rugalmasságára, kevésbé kialakult működési standardokra utalhat. A hosszú távú kapcsolatra törekvést a cégek 56%-a tartja fontos tényezőnek.
  • A megkérdezett cégek 54%-a jelenleg jobban hajlik arra, hogy a beszállítóikat megbízhatóbbra cserélje, még akkor is, ha ez többe kerül, hiszen igen fontos számukra kockázataik csökkentése.
  • A kkv-k a fizetési határidők változásával kapcsolatban minimálisan ugyan, de annak további kitolódását prognosztizálják az elkövetkező egy évre.#page#

Monetáris politika

A kutatás
A K&H Bank a GfK közvélemény-kutató intézettel közösen végzi a K&H kkv bizalmi index-kutatást. A kutatás kvalitatív és kvantitatív szakaszában több mint hétszáz, 700 millió forint éves nettó árbevétel alatti kis- és középvállalkozást kérdeztek meg a versenyhelyzetről, eredményeikről, azok elérését nehezítő tényezőkről és a piaci szereplésüket általánosan befolyásoló tényezőkről. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 értéke a semleges várakozást jelenti. A 2005. második negyedévi kutatás során a bank és a kutató intézet ismét a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és az üzletmenetet befolyásoló gazdasági hatásokat vizsgálta. Ezen vizsgált területek változásait a kkv bizalmi részindexek jellemzik.
A monetáris politika megítélése az előző negyedévekhez viszonyítva tovább romlott, az indexe -14 pont. A kkv szektor várakozásai az elmúlt négy adatfelvétel mindegyike során forintgyengülést mutattak. A kkv-k jövőjükkel kapcsolatban az eddigi kutatások során nem találták kiemelten fontos tényezőnek a monetáris politika hatásait. A jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése a monetáris politikát kiszámíthatóbbá tette a piac szereplői számára, és ez megnyugvást keltett a kkv-k körében is.

Európai Unió

Az EU-s lehetőségek megítélése összességében ugyan romlott az előző negyedévhez képest, de a többi vizsgált területhez viszonyítva mégis optimistább képet mutat. Az elmúlt negyedév a kisvállalkozások szempontjából pozitívan értelmezhető, most már ők is jobban felfigyelnek az EU források nyújtotta lehetőségekre, amely a nehézségek jobb felméréséből is látható.

  •   A leginkább ellátott mezőgazdasági szektor cégei kiemelkedően optimisták, 84%-uk tartja reálisnak EU támogatás elnyerését.
  •  A szolgáltatói ágazat 56%-a, a kereskedelmi ágazat  52%-a számít sikeres pályázati lehetőségekre.
  •  A vállalatok méretét tekintve csak a mikrovállalkozások optimistábbak, amire a magyarázat az lehet, hogy az eddigi nagy ráfordítás és kemény feltételrendszer miatt kimaradó kisebb cégek kezdik ledolgozni a hátrányukat nagyobb társaikkal szemben.
  • Az EU-s pályázati lehetőségekről tudósító legfőbb információ-forrásnak a válaszolók a nem kormányzati honlapokat jelölték meg (68%). Második helyen a sajtó hasábjait említették (37%), ezt követik az egyéb szakmai szervezetek (22%), a könyvelő (24%) és végül az állami tájékoztatás (15%).

Munkaerő, bérek

A munkaerőpiacon mért részindex szinte azonos az előző negyedévivel. A megkérdezett vállalkozások szerint a vizsgált tényezők közül a munkaerőpiac változásai átlagosan határozzák meg vállalkozásuk jövőjét; fontosságát tekintve pedig a legkevésbé van hatással cégeik jövőjére.

A béremelési várakozások szintje enyhén tovább csökkent 2005 második negyedévében, a nominális átlag jelenleg 6,5%; tehát a vállalkozások a jövőben infláció feletti bérnövekedésre számítanak.

  • A válaszadók leggyakrabban az 5-9%, és a 10-15% közötti béremelkedést, valamint a fizetések nem változását jelölték meg - a kis mértékű változás (0- 4%) alig jellemző. 
  • A legnagyobb (300-700 millió éves nettó árbevételű) kkv-k között ezzel szemben gyakoribb lett a bérnövekedési várakozás.
  • A munkaerő kiválasztásában leginkább a vállalat iránti elkötelezettség (59%) játszik szerepet, utána következik a tapasztalat (51%), majd a kapcsolati tőke (43%)
  • Az előző negyedévhez képest enyhén növekedett az új alkalmazottakat felvenni kívánó vállalkozások száma, a cégek 11%-a 1 éven belül 4 vagy több főt kíván felvenni

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo