A szektor nehéz évet prognosztizál magának és ennek megfelelően árbevétel növekedési várakozásai is csak egyszámjegyűek (6-7%). Ennek ellenére töretlen az innovációs kedv. A kkv-k többsége új termékek bevezetésében, új piacok megszerzésében és az EU források bevonásában látja a kitörési pontot.

Ebben a negyedévben a K&H kkv bizalmi index -14 pont, mely szerint a kis- és középvállalkozások az előző negyedévnél (kkv index: -6) borúlátóbbak az elkövetkező egy év piaci folyamatait illetően. Az országos eredmények szerint ágazatonként a mezőgazdasági vállalkozások jövőképe a leginkább borúlátó (-19 pont). Ezen vállalkozások most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erősödő konkurenciával kell számolniuk.  A szolgáltatási (-11pont) és az ipari index (-9 pont) romlása a gazdaságpolitika és a romló likviditási pozíció következménye. A vállalatméreteket tekintve a legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak, a 0-100 millió forint éves nettó árbevételű csoportban az index értéke -23 pont.

forrás: K&H

Országos gazdaságpolitika

A kkv bizalmi index alakulását az országos gazdaságpolitika igen erősen befolyásolta; a felmérés szerint a kkv-k versenyképességét a gazdaságpolitika a megelőző három negyedévhez viszonyítva 2005. második negyedévében befolyásolta leginkább.

• A hazai kkv-vezetők továbbra is negatívan értékelték a gazdaságot érintő döntéseket.
• A mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások a negatív hatások erős csökkenéséről számoltak be (2005. április: 59% - 2005. június:  35%), véleményük azonban ennek ellenére sem pozitív.
• Leginkább borúlátó a szolgáltatási szektor, ahol az előző negyedévhez képest 7%-kal csökkent az elégedettség a gazdaságpolitikával szemben.
• Az országos gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalmatlanság továbbra is növekszik, egyre kevesebben nyilatkoznak vállalkozásbarát politikáról (a vizsgált cégek 20%-a).

Közterhek

A kkv bizalmi index romlásának másik fő oka, hogy a vállalkozások egyre inkább tartanak a közterhek növekedésétől.

• Az előző negyedévhez képest további 5%-kal nőtt azon cégek száma, akik közteher-növekedésre számítanak az elkövetkező egy évben, átlagosan 2,9%-ra
• 28%-ról 23%-ra csökkent azon vállalkozások köre, amelyek azonos teherszintre számítanak a következő egy évben.
• A cégek 35%-a számít 5% feletti közteher-növekedésre.
• Éves összehasonlításban a mezőgazdasági vállalkozások közteher-növekedési várakozásai emelkedtek, a kereskedelmi szektor és a kisvállalkozások esetében csökkent az ettől való félelem.
• A közterhek növekedéséhez kapcsolódik a könyvelési látencia kérdése is. A vállalkozások 45,5%-a úgy látja, hogy ágazatában a munkaadók kevesebb mint fele jelenti be alkalmazottjait teljes jövedelmükre.

#page#

Árbevétel és eredmény

A felmérés megállapításai szerint a kkv-k céges pénzügyeik tekintetében is - viszonyítva a korábbi negyedévekhez - pesszimisták. A forgalomvárakozások az előzőekben mért időszakokhoz viszonyítva 2005. második negyedévében csökkentek a legjelentősebb mértékben. A leginkább borúlátó szektor itt is a mezőgazdaság, míg a kereskedelem és a kisvállalkozások várakozásai pozitívabbak.

• A vállalkozások 50%-a 7% feletti árbevétel növekedést vár, a profitot illető várakozások azonban szerényebbek, hiszen legalább 7%-os nyereség-növekedést már csak a cégek 31%-a tervez.
• A vállalkozások beruházásai kapcsán elmondható, hogy a gép, gépjármű, ingatlanok iránti beruházási kedv némileg nőtt.

Vevői kapcsolatok

A vevői részindex, amely többek között az árérvényesítő képességet és fizetési határidők változását vizsgálja, az elmúlt három negyedévben közel azonos képet mutatott. 2005. második negyedévében pesszimistábbak a vállalkozások, mindez az erősödő, gyakran ár-jellegű versenynek tudható be.

• A cégek elenyésző hányada, csupán 3%-a tervez az inflációt jobban meghaladó áremelést.
• 29%-os, és az elmúlt egy évben folyamatosan emelkedett azon vállalkozások aránya, melyek egyáltalán nem tervezik változtatni áraikat. 
•  A vállalkozások 11%-a az árak csökkentésével reméli a problémák megoldását.

Fizetési határidők változása, érvényesítése

A cégek által várt fizetési határidők azt mutatják, hogy a vállalkozások az elmúlt negyedévekhez képest optimistábbak - különösen az ipar területén, ahol a fizetési határidő 1 nap. Az agrárium jelenlegi helyzetét és várakozásait tekintve is igen nehéz helyzetben van, hiszen a tapasztalt határidők majd egy év alatt 20 nappal tolódtak ki, és az elkövetkező időszakban is e trend folytatódására számítanak. A válaszadó cégek szerint a megrendelők átlagos fizetési határideje 34 munkanap, amely minimálisan változik, várhatóan 35 napra nő majd a következő 12 hónapban. A finanszírozandó időtáv több mint 10%-al nőtt az elmúlt egy évben, a mezőgazdaság helyzete itt is az átlagnál jóval negatívabban körvonalazható. #page# 

Új piacok, új termékek

A cégek innovációs hajlama nem változott jelentősen az elmúlt időszakban, folyamatosan magas, 34% az új terméket bevezetni kívánók, míg 51% az új piacra lépést tervezők aránya.

• A profilt váltók stabilan kevesen vannak, csupán 3%-ot tesznek ki.
• A középvállalkozások jóval tudatosabbak ezen a területen: 10%-kal csökkent a változtatni nem kívánók aránya, ugyanakkor 14%-al nőtt a racionálisan, viszonylag kis erőfeszítéssel fejlődni kívánó, azaz terméküknek új piacot keresők száma. 
•  A jelenlegi lassabb növekedésben a legnagyobb szerepet az játssza, hogy a meglevő, illetve hazai piacokra lépni szándékozók aránya gyakorlatilag stagnál, a külföldi piacon megjelenést tervezők aránya pedig folyamatosan emelkedik, e negyedévben 3%-kal.  

forrás: K&H

Versenytársak, versenyhelyzet

A kkv-k legfőbb konkurensüknek továbbra is saját ágazatuk többi vállalkozását (39%) és a multinacionális cégeket (39%) tekintik.

• Az elmúlt negyedévben megnövekedett a kelet-európai vállalatoktól való félelem (17%); a megkérdezett cégek jobban érzékelik a versenyt - csupán 8%-uk nyilatkozott úgy, hogy egy vállalat sem jelent veszélyt számukra.
• A multinacionális cégeknek beszállító kkv-k száma 3%-kal növekedett az elmúlt egy évben, ami elsősorban a kereskedelmi szektornak köszönhető; a középvállalkozások helyzete is javult a kooperálás irányába. A szolgáltató és a mezőgazdasági vállalkozásokban a legerősebb a konkurenciahatás.
• 2005 második negyedévében a megkérdezett vállalkozások majd fele (49%) továbbra is úgy gondolja, hogy versenyhelyzete azonos marad a konkurenseivel szemben.
• A piacbővítő és a termékfejlesztő vállalkozások inkább javuló helyzetet prognosztizálnak, a teljes profilváltók többsége (37%) azonban romló tendenciára számít az elkövetkező egy évben.

Szállítói kapcsolatok

A szállítókkal kialakított kapcsolatokban határozottan optimisták a kkv-k. Az előző negyedévhez képest 4 ponttal javult ezen részindex, amely a vevői kapcsolatok után a 2. legpozitívabb mutató.  A vizsgált időszakban a beszállítókkal szemben a minőség 93%-kal stabilan a legfontosabb tényező, amit 88%-kal az ár követ.

• A szállítási határidő csak relatíve alacsonyabb súllyal (62%) esik latba, ami a cégek nagyobb rugalmasságára, kevésbé kialakult működési standardokra utalhat. A hosszú távú kapcsolatra törekvést a cégek 56%-a tartja fontos tényezőnek.
• A megkérdezett cégek 54%-a jelenleg jobban hajlik arra, hogy a beszállítóikat megbízhatóbbra cserélje, még akkor is, ha ez többe kerül, hiszen igen fontos számukra kockázataik csökkentése.
• A kkv-k a fizetési határidők változásával kapcsolatban minimálisan ugyan, de annak további kitolódását prognosztizálják az elkövetkező egy évre.#page#

Monetáris politika

Európai Unió

Az EU-s lehetőségek megítélése összességében ugyan romlott az előző negyedévhez képest, de a többi vizsgált területhez viszonyítva mégis optimistább képet mutat. Az elmúlt negyedév a kisvállalkozások szempontjából pozitívan értelmezhető, most már ők is jobban felfigyelnek az EU források nyújtotta lehetőségekre, amely a nehézségek jobb felméréséből is látható.

•   A leginkább ellátott mezőgazdasági szektor cégei kiemelkedően optimisták, 84%-uk tartja reálisnak EU támogatás elnyerését.
•  A szolgáltatói ágazat 56%-a, a kereskedelmi ágazat  52%-a számít sikeres pályázati lehetőségekre.
•  A vállalatok méretét tekintve csak a mikrovállalkozások optimistábbak, amire a magyarázat az lehet, hogy az eddigi nagy ráfordítás és kemény feltételrendszer miatt kimaradó kisebb cégek kezdik ledolgozni a hátrányukat nagyobb társaikkal szemben.
• Az EU-s pályázati lehetőségekről tudósító legfőbb információ-forrásnak a válaszolók a nem kormányzati honlapokat jelölték meg (68%). Második helyen a sajtó hasábjait említették (37%), ezt követik az egyéb szakmai szervezetek (22%), a könyvelő (24%) és végül az állami tájékoztatás (15%).

Munkaerő, bérek

A munkaerőpiacon mért részindex szinte azonos az előző negyedévivel. A megkérdezett vállalkozások szerint a vizsgált tényezők közül a munkaerőpiac változásai átlagosan határozzák meg vállalkozásuk jövőjét; fontosságát tekintve pedig a legkevésbé van hatással cégeik jövőjére.

A béremelési várakozások szintje enyhén tovább csökkent 2005 második negyedévében, a nominális átlag jelenleg 6,5%; tehát a vállalkozások a jövőben infláció feletti bérnövekedésre számítanak.

• A válaszadók leggyakrabban az 5-9%, és a 10-15% közötti béremelkedést, valamint a fizetések nem változását jelölték meg - a kis mértékű változás (0- 4%) alig jellemző. 
• A legnagyobb (300-700 millió éves nettó árbevételű) kkv-k között ezzel szemben gyakoribb lett a bérnövekedési várakozás.
• A munkaerő kiválasztásában leginkább a vállalat iránti elkötelezettség (59%) játszik szerepet, utána következik a tapasztalat (51%), majd a kapcsolati tőke (43%)
• Az előző negyedévhez képest enyhén növekedett az új alkalmazottakat felvenni kívánó vállalkozások száma, a cégek 11%-a 1 éven belül 4 vagy több főt kíván felvenni