A "VIII. Lisszaboni Eredménytábla" című elemzés a Lisszaboni Stratégia célkitűzései szempontjából vizsgálja a tagállamok gazdasági tevékenységét. Az elemzés a 27 tagállam teljesítményét értékeli gazdasági eredményeik és a versenyképességi célkitűzések megvalósítása alapján. Ahogy tavaly, úgy idén is a skandinávok álnak a tábla élén. Dánia és Svédország hagyományosan jó mutatókkal büszkélkedhet a szociális méltányosság, a munkaerő-piaci teljesítmény, környezeti fenntarthatóság, valamint az innováció tekintetében is - számol be az EUvonal.

Ugyanakkor a jelentés szerint Dánia a 2000 óta alacsony gazdasági növekedés miatt, Svédország pedig a magas fiatalkorú munkanélküliség miatt nem tekinthető az "év hősének". Az dokumentum Ausztria, Hollandia és Észtország tavalyi teljesítményét dicséri leginkább. A harmadik helyre rangsorolt Ausztria sokat tett a felesleges bürokrácia visszaszorítása, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében.

Hollandia, melyet a jelentés a térség legsikeresebb országának nevez, magas termelékenységi és foglalkoztatottsági rátái miatt került az élbolyba. A tizenegyedikként rangsorolt Észtország elsősorban az egy főre eső GDP hihetetlen ütemű növekedésének, valamint a munkaerő-piaci és gazdasági környezet javítása érdekében kifejtett tevékenységének köszönhetően kapott dicséretet.

Az értékelés Olaszországgal kapcsolatban a legkritikusabb, megjegyezve, hogy bár az ország 1997-ben még jobban teljesített, mint az Egyesült Királyság vagy Franciaország, mára teljesen leszakadva, az összesített elemzésben a legkevésbé sem előkelő 23. helyet mondhatja csak magáénak.

A másik legerőteljesebben kritizált ország Görögország, mely olyan területeken mutat jelentős lemaradásokat, mellyel konzerválhatja leszakadó pozícióját. Az új technológiák adaptálása mellett a görög oktatási rendszer is számos problémával küzd, emellett a jelentés a görög gazdasági környezetet tartja az egyik legkedvezőtlenebbnek az uniós vállalkozások szempontjából.

Magyarország szintén az eredménytábla alján kapott helyet, összesítésben a hatodik legrosszabban teljesítő ország. Budapest elsősorban a munkaerőpiac változatlansága miatt kapott kritikát, kiemelve, hogy 2000 óta jóformán nem nőtt a foglalkoztatás aránya, és a munkanélküliek között változatlanul igen nagy arányban szerepelnek különböző hátrányos helyzetű csoportok.

Az elemzés szerint hazánkban túlságosan nagy a versenyt torzító állami támogatások aránya. A velünk együtt csatlakozott országok közül csak Lengyelország és Málta mondhat rosszabb mutatókat magáénak.