Nem szabad le­mon­­dani az euró 2010-es bevezetéséről, mert a céldátum újabb ha­lasz­­­tása könnyen utat nyithat a költségvetési fegyelem további romlásának. Eszerint a Budapesti Értéktőzsde elnöke is hasonlóan reagált az SZDSZ elnökének felhívására, aki levélben kért véleményt - érvelést, pártfogást - érdekképviseletektől, érdekérvényesítő, autentikus gazdasági szervezetektől. Kuncze Gábor az euró-bevezetés elhalasztását szeretné így is megakadályozni. Pár nappal ezelőtt a Magyar Gazdasági és Iparkamara elnöke gyakorlatilag már válaszolt is, amikor a nagy elosztó rendszerek reformjának választások utáni azonnali elindítását, mint előfeltételt is megnevezte. Ezúttal Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök hozatta nyilvánosságra a BÉT igényét: ne csússzon az euró bevezetése.

A Budapesti Értéktőzsdétől érkezett közleményben áll az érvelés, a 2010-es céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergencia-fel­té­te­­­­lek tel­je­sí­té­sé­nek további csúszása lehetőséget kínálna a politikának, hogy elodázza a fis­­­­­kális egyensúly hely­reállításához szükséges határozott és kemény kor­mány­za­ti lépések megtételét. Ez pedig ár­tana Magyarország hi­te­les­sé­­­­­gének, bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremtve a pénz­piacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők egy jelentős részét.

Szalay-Berzeviczy Attila em­lé­kez­tet­ni kívánja a döntéshozókat: ha a térség többi országához képest az eu­ró be­vezetésével kés­le­ke­dünk, az nem­csak Magyarország versenyképességének további rom­­lásához vezetne, de egy olyan helyzetben, amikor az államháztartási deficit tar­tósan megha­ladja az or­szág növekedési ütemét, a költségvetési hiány pedig fi­zetésimérleg-hi­ánnyal pá­­rosul, fokozottan védtelenné tenné a forintot.

A magyar gazdaság szereplői által felhalmozott 15229 milliárd forintnyi fo­rint­a­dósság (állam: 9599 milliárd forint, vállalatok 2994 milliárd forint, la­kos­­­ság 2636 milliárd forint) mellett az ál­lam 4008 milliárd, a vállalati szek­tor 3461 milliárd, míg a lakosság 654 milliárd forintnyi de­vizaadósságot tud­hat magáénak. A külföldi befektetők esetleges elfordulása a magyar fi­ze­tő­­esz­köz­­­­­től, vagy egy esetleges forint elleni támadás mintegy 8131 milliárd fo­rint­nyi de­vi­za­tar­tozás tőke és kamat törlesztését drágítaná meg. Az ilyen hely­zetben bekövetkező jegy­ban­ki kamatszint emelkedése pedig a forint adósságállomány tör­­­­lesz­tését is tovább nehezítené már. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen negatív for­­­­gatókönyv is képes lenne hirtelen jelentős anya­gi többlet terhet róni a ma­gyar háztartások legtöbbjére.