Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerint 4 százalékos különadót - amit szolidaritási adónak is neveznek - a magánszemélyek közül azok fizetik, akiknek a nyugdíj járulékalapot képező jövedelmük meghaladja a napi 17.330 (évi 6,3 millió) forintot. A szintén az szja szerint adózó egyéni vállalkozók jövedelemadózás esetén az állami támogatással - különösen a területalapú támogatással - csökkentett bevétel és a költség közötti rész után, míg az átalányadózók az átalányadó alapja után fizetik a különadót. A bevallást az szja-val együtt, de attól elkülönítetten kell megtenni.

A társas vállalkozások - a társasági adót fizetők - az adózás előtti eredményük után fizetik a 4 százalékos különadót. Vannak növelő és csökkentő tételek is, például az adózás előtti eredmény javára kapott osztalék csökkentő tétel (az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével).

Járadékot is

A hitelintézeteknek a 4 százalékos különadó mellett járadékot is kell fizetniük, de a törvény megjegyzi, hogy ez a járadék adónak minősül. A bankoknak eredetileg 20 százalék különadót kellett volna fizetniük a kedvezményes hitelekre adott állami támogatás összege után (vagyis 20 százalékkal csökkent volna az állami támogatás). Ez végül úgy változott, hogy a bankoknak az állami kamattámogatással közvetlenül, vagy közvetve érintett hitelek kamatbevételei után kell 5 százalékos különadót - a törvény megfogalmazásában: járadékot - fizetniük. Közvetlenül érintett az a hitelállomány, amelynek a felvevői kedvezményes kamatot élveznek és a támogatást a bank közvetlenül számolja el az állammal. Közvetetten az a hitelállomány érintett, amelyet egy bank jelzálogbanktól önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosít. Ez az az eset, amikor egy kereskedelmi bank támogatott hitelt folyósít, majd azt tovább adja egy jelzálogbanknak. Miután a hitel a kereskedelmi banknál van nyilvántartva, így a járadékot is neki kell fizetnie (az első változatában a jelzálogbank fizetett volna).

Alkotmánybíróság

A törvény szeptember 1-jén lép hatályba, de a magánszemélyeknek, azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik nem jövedelem- vagy átalány adózást választottak, valamint a bankoknak a járadékfizetést előíró részeket csak a jövő év első napjától kell alkalmazniuk a szabályokat. A Magyar Bankszövetség korábban felvetette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a hitelintézetekre kirótt járadék miatt.