A pincéknek befuccsolt, a termőföldnek viszont mind nagyobb a piaci ázsiója. Nota bene: e két árucikkel külön nem foglalkozott a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Wallis Ingatlan Rt. konjuntúra elemzése, de a cégek vezetői ezen portékákról is naprakész információkkal szolgáltak. Az ingatlanpiaci konjunktúra tavaly utolsó negyedévi adatait – ezeket hozták nyilvánosságra február 18.-i tájékoztatójukon – meglepőnek aligha lehet nevezni, hiszen ez volt az az időszak, amikor az ingatlanszakma is, a lakosság is kapkodásba kezdett. Ami viszont töretlen trendnek számított és számít, az az, hogy az európai uniós csatlakozással, illetve a jelzáloghitelezés tavalyi korszerűsödésével szoros összefüggésben a termőföld iránti kereslet ugrásszerűen növekedett és növekszik, csakúgy, mint a szántókért kért ár. A főváros belső részeiben volt keletje sokáig a javakorabeli házak pincéi átalakításának: vendéglők, üzletek nyíltak bennük. Nos ennek a folyamatnak immáron vége, a piac nemet mond a földalatti lehetőségekre: az éttermek, boltok feljönnek a felszínre, s például – ha még nem tették – beköltöznek a meglévő, s főleg a kialakulóban lévő sétáló utcák bérleményeibe.

Akar László GKI-vezérigazgató és Báthory Balázs Wallis Ingatlan Rt.-s vezérigazgató-helyettes – értékelve a konjuntúra-adatokat – arra a következtetésre jutott, hogy a IV. negyedév ingatlanpiaci indexének mínusz 18,3 pontja ugyan jobb a megelőző három hónapról kapott adatnál, ám a változás egyáltalán nem igazol tendenciát. Amire pedig következtetni lehet, az az elkövetkező időkben várható piaci stagnálás. Az utolsó negyedévben az egy évnyi időre előretekintő várakozásokat szondázva az új lakások árainál 9 százalékos növekedést mértek, ez az inflációt meghaladó előrejelzés. A telekárak növekedését 15 százalék kalkulálja a piac. Nem is kétséges, hogy jobb a hozamígérete az építkezések e nélkülözhetetlen kellékének, mint az állampapíroknak, sőt, mint a banki betéteknek. Ahhoz nem fér kétség, hogy a lakáspiacot jelenleg is a tespedtség uralja. Az üzleti oldal nem látja egyelőre, hogy a tavaly évvégi roham után a lakosság hogyan cselekszik majd, egyelőre az biztos, hogy tartós a bizonytalanság. Számolni félévnyi pangással mindenképpen érdemes, s persze azzal is, hogy a finanszírozó szektor és az ingatlanfejlesztő cégek viszonya sem ígérkezik rózsásnak. Az utóbbiak egyrészt nehezen adják el a már szinte, vagy teljesen kész lakásaikat, s vélhetően azzal is számolni kénytelenek, hogy az újabb beruházásoknál a bankok nagyobb önrész meglétét megkövetelve szállnak csak be a tranzakcióba. A GKI elemzési gyakorlatának megfelelően a IV. negyedévben is megkérdezett egy viszonylag reprezentatív mintát, kívánnak-e az elkövetkező két évben új lakást vásárolni, avagy használt otthonba költözni. Mindkét kérdéstípusra az igenlő választ adók aránya csökkent a megelőző negyedévi hasonló méréshez képest.

Az irodapiac jellemzője, hogy lényegesen kevesebb új építménnyel lehet számolni, mint a megelőző évben, illetve a kihasználtság mérőszáma is megy lefelé mind a bel-budai, mind a belvárosi elit kínálatnál. Érdekes piaci árnyalat, hogy a legutóbbi időkig e szektort építők, ide befektetők a multik igényeire alapozva hozták létre irodaházaikat, s ilyenformán kisebb űr keletkezik az EU-s tagságunk előestéjén: a piacra lépő nagy számú kisebb cég igényeit nemigen sikerül majd kielégíteni. A plaza-piac a fővárosban telítődni látszik, vidéken azonban jó eséllyel számolhatnak az emberek a kereskedelem új templomaira. Bár városa válogatja, hiszen több településen a kialakult hagyományos kereskedelmi stílust – a vásárlóutcák kultuszát – nem tudják megtörni a városszéli plazák, így például Győrött nem túl valószínű, hogy megjelenik ilyen ingatlanfejlesztés.

A raktárpiacon a kereslet szerkezetének változásával is illik számolni. A nem éppen új, illetve a most épülő kereskedelmi háttérlétesítmények közül az előbbiek iránt megnő a kereslet, s nem annyira a bérleti díjak szerényebb volta, inkább az építmények jellege miatt. A frissen átadott raktárakban rendszerint a legkisebb bérelhető egység is nagyobb, mint amekkorára igényt tart a bővülő kereslet, azaz a kiskereskedelem.