A BÉT indexe 0,35 százalékos veszteséggel 20 784,74 ponton fejezte be a december 30-i kereskedési napot, szemben az előző év végén regisztrált 14 742,57 ponttal. A BÉT indexe ezzel év/év alapon 41 százalékos pluszt hozott össze. A blue-chip papírok mellett kiválóan teljesítettek a közepes és kis kapitalizációjú részvények is, amit a BUMIX index alakulásán lehet lemérni, melynek éves növekedése elérte a 35 százalékot. Ez mind régiós, mind pedig globális szinten kiemelkedő eredménynek számít. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük a korábbi évek folyamatos emelkedését is, hiszen az elmúlt két évben összesen 120 százalékkal nőtt a BUX értéke. (A dollár alapon számolt tőzsdei emelkedési versenyben némileg lemaradt Magyarország, hiszen az év során a dollár 18 százalékkal erősödött a forinttal szemben. Ebből a a szempontból a legjobbak az arab tőzsdék voltak, különösen az egyiptomi, melynek vezető indexe 146,7 százalékkal hízott egy év alatt.)
A BUX index emelkedése 2005-ben végig kiegyensúlyozott volt, kisebb megtorpanást a tavaszi hónapok végén, illetve a hagyományosan gyengébbnek mondható őszi hónapokban tapasztalhattunk. Az emelkedés motorját - a tavalyi évhez hasonlóan - a blue-chip papírok adták, amelyek a várakozásoknak megfelelő, illetve azokat meghaladó eredményeikkel továbbra is rendkívül kedvező befektetési célpontként szerepeltek a külföldi befektetési alapok portfoliójában. Közülük is ki kell emelni az OTP-t és a MOL-t, a társaságok 2005-ben 27, illetve 62 százalékos árfolyam-növekedést produkáltak.
A tartós növekedés hátterében továbbra is alapvetően két tényező áll. Első helyen a hazai cégek kiváló eredményességét kell megemlítenünk, ami alapot teremt az áremelkedéshez és a piac nem tekinthető túlértékeltnek. Emellett fontos, hogy a közép-európai térség továbbra is a nagy befektetési alapok látóterében maradt. A nemzetközi befektetési palettán komoly befektetési célpontként szerepelnek a magyar tőzsde értékpapírjai. Számottevőbb, ideiglenes tőkekivonás csupán az ősz közepén volt tapasztalható.
A 2005-ös év egyik legmeghatározóbb folyamata - hasonlóan a 2004-es évhez - a forgalom tartós élénkülése volt. Az 1998-2000-es időszakban a Budapesti Értéktőzsde havi átlagos forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot, majd ez szám a világ tőkepiacain tapasztalható drámai zuhanást követve, a Budapesti Értéktőzsdén is jelentősen - havi átlagos 120 milliárd forintra - csökkent. Az utóbbi években viszont kedvező változásokat tapasztalhattunk - ez különösen igaz a 2005-ös évre -, amikor is a BÉT havi átlagos forgalma nemcsak, hogy elérte az 1998-2000-es szintet, hanem jelentősen meg is haladta azt, megközelítve a havi átlagos 400 milliárd forintot.
A Budapesti Értéktőzsde két szekciója közül továbbra is a részvény szekció adja a forgalom meghatározó részét. Ugyanakkor a hitelpapír szekcióban 2005-ben a napi átlagforgalom 11,2 milliárd forintról - közel 60 százalékos emelkedéssel - 17,8 milliárd forintra nőtt, a havi átlagforgalom pedig meghaladta a 390 milliárd forintot. A legaktívabb hónap a szeptember volt, amikor is 544 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket a tőzsde azonnali piacán.
Az egyes értékpapír-típusok között szintén a részvények állnak az érdeklődés középpontjában: a forgalom 94 százaléka ezen a piacon bonyolódik. A kapitalizáció tekintetében kiegyenlítettebb az egyes értékpapírok megoszlása, köszönhetően a jelentős államkötvény-, illetve kincstárjegy-állománynak, amelyek együttesen a tőzsdei kapitalizáció 50 százalékát adják.
