A lap csak annyit közölt a három bankról, hogy mérlegfőösszegük alapján nem sokkal vannak az OTP mögött.
A Népszava szerint a pénzintézetek úgy találják, hogy a rendkívüli bankadó túl nagy teher a számukra, mivel nélküle is veszteségesek. Ez azt jelenti, hogy a saját tőkéjükhöz kell nyúlniuk, hogy teljesíteni tudják a rájuk eső adóterhet - tette hozzá a lap, amely szerint a bankok gyors javulást nem várnak, hiszen jövőre ugyanezt az adót készül kivetni rájuk a kormány.
A távolabbi jövőről csak annyit tudnak, hogy valószínűleg 2012-től csökken a különadó összege. Ez azonban édeskevés ahhoz, hogy maradásra ösztönözze a csalódott bankokat - írta a Népszava.
"A bankadó jó dolog"
Az Európai Bizottság e hónap elején megjelent munkaokmánya szerint jó lenne a szokásos társasági és egyéb adókon felül külön is megadóztatni a pénzügyi szolgálatokat, mert az ilyen adó - a pénzügyi szektor már zajló, kiterjedt reformálását kiegészítve - növelné a pénzügyi piacok stabilitását azzal, hogy csökkenti a túlzott kockázatvállalást. A bizottság szerint válság ugyanis megmutatta, hogy a pénzügyi szektor hajlamos a túlzott kockázatvállalásra, mert baj esetére túlbecsüli az állami segítség esélyét, ettől erkölcsileg lezüllik, továbbá mert a pénzügyi műveletekben részt vevők értesülései nem egyformák - egyesek többet tudnak vagy vélnek tudni, mint mások -, és a fizetések, prémiumok is nagyon magasak. Bizonyos makrogazdasági csillag-együttállások idején e tényezők együttesen szinte csábítanak a szédelgő kockázatvállalásra - ez derül ki a bizottság indoklásából. Második helyen említi a javaslat, hogy a pénzügyi szektornak nagy a felelőssége a válságért, és egyes kormányok jelentős támogatást adtak a pénzügyi intézményeknek. Igazságos tehát, hogy az utóbbiak most jóvátegyék az okozott kárt, illetve viszonozzák a segítséget. A harmadik szempont az, hogy a pénzügyi szolgáltatások zöme áfamentes az EU-ban, ezt is pótolná hát a különadó. És mindent egybevetve: a bankadó szép állami bevételt hozna.