Az uniós csomag ezért a korlátozások mellett sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a kínálat növelésére is. Az Európai Bizottság gyorsabb engedélyezést, barnamezős fejlesztéseket, bérlakás- és kollégiumépítést, telekbankok létrehozását, valamint az üresen álló lakások hasznosítását ösztönözné. Balogh László a 2022-es népszámlálási adatokat idézve hozzátette: „Magyarországon közel 572 ezer nem lakott lakóingatlant tartottak nyilván, Budapesten pedig több mint 160 ezer ilyen lakóingatlan volt. A szakember szerint ezeknek a lakóingatlanok egy jelentős része nem áll üresen, csak másként van hasznosítva. Egy másik része ténylegesen nem is lakható vagy jelentős felújításra szorul, ezen a téren emiatt még lehet jelentős tartalék.”

Az ingatlan.com  szakértője szerint a szabályozói dilemmáját az okozza, hogy egyszerre kellene biztosítani a magántulajdon szentségét és az ingatlantulajdonosok jogait, valamint eszköztárat adni a helyi és kormányzati jogalkotók kezébe a megfizethető lakhatás megteremtése érdekében.

Hiányzó új lakások és támogatás a kormányzati lakáspolitikának

A javaslat egyébként pénzügyi oldalról is erősítené a lakásprogramokat: uniós és európai beruházási banki forrásokból több tízmilliárd euró mozgósítását irányozza elő. A megfizethető lakhatásról szóló rendelet ezért irányvonalaiban és anyagilag is támogatást nyújthat a kormányzat eddig megismert lakáspolitikai céljainak.

Balogh László szerint a magyar lakáspiac szempontjából hosszabb távon éppen ez lehet a fontosabb elem. „A hazai lakáspiac egyik legnagyobb problémája továbbra is az, hogy kevés új megfizethető lakás épül, miközben a jó adottságú nagyvárosi területeken erős a kereslet. Ha az uniós kezdeményezés valóban gyorsabb engedélyezést és több forrást hoz a lakásépítésekhez, annak sokkal szélesebb körű és tartósabb hatása lehet, mint bármilyen egyedi korlátozásnak.” Az újlakás-építések felfutása pedig hozzájárulna a lakásállomány minőségi megújulásához és energiahatékonyságának növeléséhez, amire szintén nagy szükség lenne.