Magyarországon várhatóan Budapest kerülhetne leginkább ebbe a körbe, valamint az kiemelt egyetemvárosok. A jelenlegi hivatalos béradatok és a kínálati négyzetméterárak alapján egy 60 négyzetméteres budapesti lakás ára nagyságrendileg 11-13 évnyi nettó jövedelemnek felel meg, miközben országosan ez az arány alacsonyabb. A megyeszékhelyeken átlagosan 8-9 évre jutó átlagbér is elég lehet.
Balogh László azonban felhívta a figyelmet arra, hogy sok függ attól, mely városok kerülhetnek be a szabályozási körbe. A pontos besorolás az uniós módszertantól és az alkalmazott jövedelmi szintektől is függ.
Látható az Airbnb-szabályozás hatása, de komoly dilemma előtt állnak a jogalkotók
A rövid távú lakáskiadás szabályozásával több belvárosi kerület is foglalkozik: Terézvárosban idén januártól betiltották a rövid távú bérbeadást, a VIII. kerület jövőre 3,5 százalékban maximalizálta a rövid távra kiadható lakások számát a kerületben, és az I. kerület is napirendre vette a szabályozás kérdését. Az ingatlan.com adatai szerint a VI. kerületi korlátozás bevezetését követően 34 százalékkal nőtt a hosszú távra kiadó lakások kínálata Terézvárosban, az érdeklődés 32 százalékkal emelkedett, az átlagos bérleti díj pedig 300 ezerről 280 ezer forintra mérséklődött. Ez arra utal, hogy a szabályozás helyben érezhetően átrendezheti a kínálatot, de a teljes lakáspiaci kínálati problémát önmagában nem oldja meg.
