A Századvég Gazdaságkutató szakértőjének várakozásai szerint az átlagkereset az év végéig 8-9 százalékkal emelkedhet. Jövőre ugyanakkor érdemben magasabb, 10 százalék feletti dinamikára számít a körvonalazódó 20-20 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint az állami szféra több szektorát érintő bérrendezések nyomán. A kötelező legkisebb bérek emelése azonban kockázatot jelent a kisebb vállalkozások számára, ahol érdemben magasabb a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Esetükben szükség van az adóterhek csökkentésére is, míg a nagyobb vállalatok várhatóan kisebb nehézségek árán ki tudják majd gazdálkodni a magasabb béreket.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint az elmúlt évekhez hasonlóan a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a különböző állami ágazatokat, köztük az orvosokat érintő bérnövekedésnek köszönhetően augusztusban is várható volt fizetések növekedése. Azt is hozzátette, hogy felgyorsuló infláció miatt az idén a reálbér-növekedés üteme csökkent a korábbi években megszokotthoz viszonyítva. Legutóbb 2013-ban és 2014-ben volt 3 százalék körüli a reálbérindex, 2015-ben pedig 4,4 százalékot tett ki.

Németh Dávid kitért arra is, hogy várhatóan az idei utolsó negyedévben tetőzik az infláció, jövőre a bázishatás miatt lassulás várható, csak az a kérdés, hogy milyen szintre ereszkedik 2022-ben. A mostani kilátások szerint 4 százalék körüli ütem várható. Másik oldalról pedig a fizetések is emelkedni fognak. A minimálbérnél és a garantált bérminimumnál jelentős emelkedés várható. Emellett egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac, mivel több ágazatban munkaerőhiányos helyzet alakult ki, ez pedig béremelési nyomást okoz - tette hozzá. A kilátások szerint jövőre két számjegyű ütemben növekedhetnek a bérek, a 4 százalék körüli infláció mellett a reálbérek pedig 6 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek - vázolta prognózisát a K&H Bank vezető elemzője.