Az Európai Unió tagállamai szuverén döntésük alapján, az újonnan csatlakozó országok munkavállalóival szemben két éves átmeneti korlátozással élhetnek a munkaerő szabad áramlásának teljes biztosítása vonatkozásában. A fenti korlátozás tagállami döntés alapján - bizonyos feltételek fennállása esetén - további három évvel meghosszabbítható. A kettő plusz három éves átmeneti időszakot követően a tagállamok csak abban az esetben hosszabbíthatják meg további két évvel az átmeneti korlátozásokat, ha az adott tagállamban a szabad munkavállalás lehetőségének biztosítása komoly munkaerő-piaci zavarokat okozna. Jelenleg Németország és Ausztria jelezte a magyar munkaerő szabad áramlásának két éves átmeneti korlátozását. Finnország, Dánia, Svédország és Írország ugyanakkor kinyilvánította, hogy nem kíván semmilyen korlátozást állítani, és a csatlakozás napjától megnyitja munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt. A Magyarországgal egy időben csatlakozó országok egymás állampolgáraival szemben nem kívánnak bevezetni korlátozásokat a szabad munkaerő áramlás terén. Az Európai Unió alapelve a tagországok állampolgáraival szembeni egyenlő elbánás.

A társadalombiztosítás szempontjából a biztosítotti státusz és az ellátások az általános szabályok szerint Magyarországon az állampolgársághoz kötődnek. Az EU 1408/71. számú rendelet – mely megadja a tagállamok állampolgáraival kapcsolatos társadalombiztosítási irányelveket - főszabálya alapján a munkavállalók annak a tagállamnak a társadalombiztosítási jogszabályai alá esnek, ahol a munkavégzés történik. Ugyanakkor kivételt képez – bizonyos feltételek megléte esetén - a kiküldetés esete, amikor a munkavállalók a hazai, „kiküldő” ország társadalombiztosítási rendszerében maradhatnak. Ez a kedvezmény a kiküldetés első 12 hónapjára kérhető, és maximálisan 60 hónapra hosszabbítható meg. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hatályon kívül kerülnek azok az egyezmények, amelyeket Magyarország Európai Uniós tagállamokkal kötött a társadalombiztosítási ellátások, ill. szociális biztonság biztosítása céljából (pl. Németország, Ausztria). Ezek helyére az Európai Unió szabályozása lép. Mivel az Európai Uniós szabályozással összhangban a Magyarországon foglalkoztatott Európai Uniós tagállamból érkező magánszemélyek esetén a magyar társadalombiztosítási szabályok lesznek alkalmazandóak, jelentősen megnőnek azon vállalatok társadalombiztosítási terhei, amelyek valamely tagállamnak az állampolgárát alkalmazzák. Az Európai Unióba kiküldött munkavállaló magyar állampolgárok biztosított státusza a magyar társadalombiztosítási rendszer alapján kerül meghatározásra a fenti 12, illetve 60 hónapig.

Az Európai Unió szellemisége a személyi jövedelemadó terén is biztosítja az egyenlő elbánás elvét. A személyi jövedelemadó szabályozás - összhangban az Európai Unióban elfogadottakkal – biztosítani fogja, hogy egy tagállamban illetőséggel rendelkező személy által megszerzett, Magyarországról származó jövedelme ugyanakkora adókötelezettség alá esik, mint egy magyar illetőségű magánszemély ugyanazon jövedelme, amennyiben a külföldi magánszemély Magyarországról származó jövedelme eléri az adott adóévben realizált világjövedelme 75%-át. A magyar törvények szerinti adókedvezmények csak abban az esetben lesznek érvényesíthetőek, amennyiben a magánszemély azonos kedvezményeket másik Európai Uniós tagállamban nem vett igénybe.

Az Európai Uniós rendelkezésekkel összhangban a magyar szabályozás biztosítani fogja, hogy a kedvezményezett részesedéscsere során értékpapír formájában realizált bevétel esetében az értékpapírt szerző magánszemély választhatja az értékpapírok elidegenítésével kapcsolatosan realizált árfolyamnyereség adózásának halasztását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás napjától kezdődően a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, és az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügyletek során realizált bevétel kamatjövedelemnek minősül kedvező adózási feltételeket biztosítva.