Egy kötetnyi elemzését számolhatja, értékelheti át egyetlen nap történései alapján az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Azzal ugyanis nem kalkulálhatott, hogy a második negyedévi adatokra alapozott monitor jelentését, melyet a kormányzati egyensúly-javító program alapján készített el, a június 27-én elhangzott, a pénzügyi kormányzatnak tulajdonítható új áfa-adatok - a 20 helyett 17 százalékra, illetve a 20-ról 23 százalékra változtatandó mérték - alapján korrigálni kénytelen. Belyó Pál igazgató ezt részben meg is tette a 28-án tartott sajtótájékoztatóján, ahol az eredeti dokumentumot mutatta be a nyilvánosságnak. Magáról az érdekegyeztetés során ismertetett pénzügyminisztériumi új elképzelésről pedig kijelentette, hogy az egykulcsos áfa mindenképpen szerencsésebb a kétkulcsosnál, s egyáltalán nem biztos, hogy az érdekegyeztetés során helyesen lép az engedményeivel a kormányzat. Az egységesülő 20 százalékos áfa azt is üzente a piacnak eddig, hogy azzal Magyarország kész beilleszkedni a környezetébe. Egyébként is az lenne a célszerű, hogy egyszerűsödjön az adózás, ehelyett az ellenkező irány érhető tetten. Belyó Pál szerint igaza lesz az adótanácsadók elnökének: jövőre nem lesz olyan adóbevallás az országban, amelyikben nem követnek el hibát.
Eredendően azt állapította meg az Ecostat, hogy a növekedés idei üteme fennmarad, de a jövő évi az új egyensúly program révén akár 1,5 százalékponttal is mérséklődhet, ugyanis a vállalatok valóságosan megérzik a többletterheket. Azt tapasztalják a gazdaságelemző cég kutatói, hogy a magyarországi intézkedések terveit a külföld többnyire jól fogadja, s van némi esély arra, hogy valamelyest visszaszerezhető az elveszett bizalom. Voltaképpen a hosszú távú folyamatok elindításával javíthatók pozícióink, mivel egészségesebb szerkezetűvé válhat a kiadásnak és a bevételnek a szerkezete. Az Ecostat utalt rá, hogy a világgazdaságban javuló konjunkturális viszonyok tapasztalhatók, a német bizalmi index legfrissebb adatai optimizmusra adnak okot, s az is bíztató, hogy jelentős befektetések áramlanak be az országba jelenleg is. Számokban kifejezve tehát 4,2 százalékkal növekszik a bruttó hazai termék az idén, a reáljövedelem ugyan szerényebb ütemben nő az idén a reálkeresethez képest, de így is 1-1,5 százalék reáljövedelem emelkedés várható. A fogyasztás alakulásáról szóló előrejelzéseket természetesen lényegesen megváltoztathatja, ha nem a beígért áfa-intézkedések és munkavállalói járulékok valósulnak meg. De az eredeti felállás szerinti fogyasztáscsökkenés is inkább 2007-ben jelentkezne, mégpedig legalább 2 százalékot kitevő mértékben az Ecostat számításai alapján. Bizonyos, hogy ezúttal sem lehet pontosan kiszámolni a lakosság reagálásait, elegendő arra gondolni, hogy a 300 forintos benzinár közvetlenül nem csökkenti az üzemanyag-vásárlást, viszont aligha úszhatjuk meg, hogy a gépkocsi-használat drágulása beépül számos termék és szolgáltatás árába.
Az Ecostat-jóslatok között szerepel, hogy az eddig viszonylag kedvezően alakult foglalkoztatási adatok az év végéig megváltoznak, minden bizonnyal romlik a munkanélküliség mutatója, nem mellékesen a beígért "ésszerűsítések" következtében. Ami az árindexet illeti, az év egészét illetően 3,3 százalékos drágulással lehet számolni, a jövő esztendőben pedig 5-5,5 százalékot prognosztizál az Ecostat. Természetesen az igazi kérdés az államháztartás helyzetéről szól. Az idei pénzforgalmi alapon számolt 8,7 százalékos, illetve uniós szabvány szerinti 10,2 százalékos hiány után a jövő évi prognózis jóval több bizonytalansági tényező mellett számolható ki. Pénzforgalmi szemléletű számításokat végezve az Ecostat a deficitet a GDP 7 százaléka körül valószínűsíti, az ESA szerint elszámolt hiányt pedig a GDP 6,5-7 százaléka körül gondolja. A pénzforgalmi és az eredmény szemléletű számítás közötti nagy különbség jövőre már nem lesz jellemző, mivel az autópálya-építés finanszírozásának elszámolása már 2007-ben egyértelmű.
Belyó Pál értelmetlennek tartotta a 0,25 százalékos jegybanki alapkamat-emelést, mondva, az a nesze semmi, fogd meg jó tipikus esete volt. Vélelmezi, ha lesz is még ilyen döntése Monetáris Tanácsnak, az csak nagyon szerény mértékű lehet. Igaz, az alapkamat csökkenésével sem lehet egy jó ideig kalkulálni. A gyengébb forintot önmagában nem lehet kárhoztatni, a sáv közepi értékével, a jelenlegi állapotával voltaképpen a reális viszonyokat tükrözi.
