Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok mindenekelőtt azt mutatják, hogy a számtalan bizonytalanság ellenére még a rendszerint lassulást hozó téli szezonban sem omlott össze a piac. Míg az előző periódusban még a kereslet csökkenése dominálhatott, s így szinte minden szegmensben egyöntetű volt az alkulehetőségek bővülése, most más hatások is "szóhoz juthattak", és ezek kombinációjaként adódhatott egy színesebb kép. Példaként a családi házak helyzetét idézi, melyek eladóinak pozíciója míg a falvakban határozottan gyengült, addig a nagyobb városokban még erősödni is tudott. A viszonylag enyhe tél, az őszi félelmeket egyelőre nem igazoló energiaszámlák miatti megkönnyebbülés most visszahozhatott valamit a családi házak népszerűségéből.

Ez leginkább azokban a nagyvárosokban erősíthette meg az ártartó képességüket, ahol ezekből korlátozott a választék. Hasonló hatása lehetett egy, már a Covid végén megkezdődött változásnak: a költözők érdeklődése akkor fordult az agglomerációk felől ismét a városi belterületek felé. Budapesten a családi házak mellett még a panellakások esetében is csökkent az alkulehetőség (3,4 százalék → 2,7 százalék), ami annak is lehet az ismételt jelzése, hogy a főváros lakáspiaca eléggé válságálló, s a többinél hamarabb teszi túl magát a megpróbáltatásokon. Az elemző a friss adatok kapcsán azt is megjegyzi, hogy az alkulehetőséget az egyre reálisabb árazás is csökkentheti, amiben a professzionális közvetítők gyakoribb igénybevételének is lehet szerepe. Erre utal a megyei jogú városok családi házainak példája, melyeknél az alkulehetőség erősen szűkült (7,7 százalék → 4,5 százalék),