Az alapvető digitális írástudás hiánya komoly gátat szab mind a digitális közszolgáltatások még szélesebb körű lakossági kihasználtságának, mind a munkaerőpiac modernizációjának, fenntartva a digitális szakadékot az idősebb generációk és a vidéken élő lakosság körében.
„A jelentés világosan mutatja: a vállalkozások és az emberek jelentős része még nem tudja teljes mértékben kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az IVSZ szakmai állásfoglalása is arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. századi versenyképesség alapja a technológia mellett a tudás: olyan humán tőkére van szükség, amelyben az alapvető digitális és MI-készségek, a STEM- és IKT-kompetenciák, valamint az egész életen át tartó tanulás szemlélete széles körben jelen van. A kkv-k digitális felzárkóztatása, az alapvető digitális készségek fejlesztése és az IKT-szakemberhiány enyhítése nem halogatható tovább, mert ezek nélkül a magyar gazdaság versenyképessége is sérül. Éppen ezért hívtuk össze újra az IVSZ által létrehozott »Koalíció a digitális készségekért és munkahelyekért« tagjait: a szakmai szervezetek, vállalatok, kormányzat és az akadémiai szféra közös gondolkodására, összehangolt cselekvésre és olyan programokra van szükség, amelyek valódi segítséget adnak a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak a digitális átállásban” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
Pedig a 2026-os speciális Eurobarométer felmérés adatai alapján a magyarok rendkívül elkötelezettek a digitális fejlesztések iránt, és határozott elvárásokat támasztanak mind a nemzeti, mind az uniós döntéshozókkal szemben. 85 százalékuk gondolja úgy, hogy a digitális szakpolitikának kiemelten magas vagy magas prioritást kellene élveznie az Európai Unió jövőjében. Ez az arány lényegesen felülmúlja a 79 százalékos uniós átlagot, jelezve a hazai társadalom nyitottságát.
