Tavalyhoz hasonlóan idén is kiemelkedő terület a digitális közszolgáltatások köre, azon belül is az állampolgároknak nyújtott e-kormányzati funkciók, illetve a digitális egészségügyi szolgáltatások (amilyen például az EESZT), amelyek lehetővé teszik a magyarok számára, hogy transzparens módon, digitálisan érhessék el a teljes egészségügyi kórtörténetüket és leleteiket.

Sem magánszemélyként, sem cégként nem használjuk ki a digitalizációt

A fent említett fejlett távközlési infrastruktúra stabil alapot biztosíthat a jövő digitális gazdasága számára, ám megléte ellenére a magyar gazdaság nem képes teljeskörűen kiaknázni a digitalizáció előnyeit.  A legkritikusabb elmaradás a vállalkozások digitalizációjában, különösen a kkv-szektorban tapasztalható. A felhőalapú szolgáltatások, a fejlett adatelemzési eszközök és a mesterséges intelligencia üzleti célú integrációja terén Magyarország elmarad az uniós versenytársak mögött.

Ezt a technológiai lemaradást súlyosbítja a lakosság digitális készségeinek alacsony szintje: csupán a magyarok 57,3 százaléka rendelkezik alapvető készségekkel, ami elmarad a 60,4 százalékos uniós átlagtól, és rendkívül távol esik a 2030-ra elérni kívánt 80 százalékos céltól. A hazai kkv-k 59,8 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel, ami jóval alatta van a 71,4 százalékos uniós átlagnak, és jelentősen alulmúlja a 2030-ra kitűzött 90 százalékos célt. Hasonlóan jelentős a lemaradás a komplex digitális tudású kkv-k terén is: itthon ezek aránya 5,5 százalék az EU-s 9 százalékhoz képest.