A BRICS-országok és szövetségeseik részesedése a globális aranytermelésből 38 százalékról 50 százalékra nőtt 2010 és 2025 között. A globális aranybányászati szektor jelentősen átalakult az elmúlt 15 évben, ami átrendezte a Kína mögötti helyezéseket.
Kanada és Ghána jelentős termelővé vált, miközben a korábbi bányászati nagyhatalom, Dél-Afrika termelése meredeken csökkent.
Kína megőrizte vezető helyét
Kína mindkét évben a világ legnagyobb aranytermelője maradt, éves termelését pedig a 2010-es 351 tonnáról 2025-re 384 tonnára növelte.
Oroszország ennél jóval nagyobb növekedést könyvelhetett el: termelése 203 tonnáról 345 tonnára emelkedett, így az ország az ötödikről a második helyre ugrott előre a rangsorban.
Ausztrália az élmezőnyben maradt: bár termelése 293 tonnára nőtt, a második helyről a harmadikra csúszott vissza.
Kína, Oroszország és Ausztrália együttesen több mint 1000 tonna aranyat termelt 2025-ben.
Átrendeződés az aranytermelésben: a hagyományos vezetők háttérbe szorulnak
Néhány korábban meghatározó aranytermelő jelentősen visszaesett a rangsorban.
Az Egyesült Államok termelése a 2010-es 231 tonnáról 2025-re 157 tonnára csökkent, amivel az ország a harmadikról a hetedik helyre került.
Dél-Afrikában még drasztikusabb volt a visszaesés: a kitermelés több mint a felére, 210 tonnáról 99 tonnára csökkent.
Ezzel szemben Kanada több mint kétszeresére növelte termelését – 102 tonnáról 213 tonnára –, így a nyolcadik helyről a negyedikre lépett előre.
