A versenyjog területén az Európai Bizottság a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény egyes, tavaly novemberben elfogadott rendelkezéseit kifogásolja. A bizottság azt tartja aggályosnak, hogy míg a jogszabály elfogadását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) jogában állt büntetést kiszabnia a törvénybe ütköző agrárkartellekben érintett szereplőkre, addig a módosítást követően csak akkor állapíthat meg büntetést, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást. (A versenytörvényt egyébként nemrégiben módosították, így a versenyhivatal bizonyos esetekben tehetetlen a kartellekkel szemben.)
„A bizottság tájékoztatta Magyarországot arról, hogy miért gondolja úgy, hogy ez a módosítás sérti az uniós jogot. A magyar kormánynak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon" – közölte az MTI érdeklődésére Antoine Colombani, az Európai Bizottság versenyjogi szóvivője. Brüsszelnek egyébként az energiahatékonysági irányelv átültetése miatt is gondja van Magyarországgal, de nem csak az energiahatékonysági irányelv miatt gyűlt meg az idén a bajunk a bizottsággal. Kötelezettségszegési eljárás indult a devizahitelek korlátozása miatt is, de az e-útdíj számításának a módja sem nyerte el Brüsszel tetszését. A telefonadó kérdésében viszont visszakozni kényszerült a bizottság.
Az adózás területén pedig Brüsszel úgy véli, hogy a külföldi cégek által Magyarországon lízingbe adott járművekre kivetett regisztrációs adó megállapításának és beszedésének módja akadályozhatja a szolgáltatásnyújtás Európai Unión belüli szabadságát. A forrás felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatalos felszólító levél ugyan a kötelezettségszegési eljárás elindítását, első lépését jelenti, egyelőre a bizottság magyarázatot vár Magyarországtól az általa megfogalmazott, az uniós jog feltételezett megsértését érintő ügyekben. „A jelenlegi szakaszban ez egyelőre csak véleménycsere" – nyomatékosította a forrás.
Csütörtökön mindent egybevetve az Európai Bizottság 108 kötelezettségszegési ügyet érintő döntést hozott. Ebben a folyamatban lévő eljárások lezárása, az új eljárások elindítása is benne van, ám aznap csak a már korábban elindított ügyek új szakaszba léptetéséről, az úgynevezett indoklással elküldött vélemények kiküldéséről ad hivatalos értesítést a brüsszeli testület, továbbá arról, ha egy ügyben az Európai Bírósághoz fordul. A kötelezettségszegési eljárások hivatalos elindítását jelentő, úgynevezett hivatalos felszólító levelek kiküldéséről csak pár nappal később, főtitkárságán keresztül ad tájékoztatást hivatalosan az Európai Bizottság.
