Módosul a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény

A kormányzati képviselők hónapok óta dolgoznak azon a javaslaton, amely a lakás célra felvett hitelhez kapcsolódó éves szinten 240 ezer forintos adókedvezmény megnyírbálását célozza.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Bár kormányzati döntés egyelőre nincs róla, de szinte bizonyos, hogy 2004. január elsejétől már nem jár a lakás hitel törlesztéshez az ideihez hasonló mértékű adókedvezmény. Többféle elképzelés létezik: felmerült, hogy felére, vagyis 120 ezer forintra csökkentik a kedvezmény mértékét, vagy az is, hogy a kedvezmény csak a kamatok után járna, a tőketörlesztés után nem. A kormány még nyáron dönt, hogy az ügyben mit javasol az Országgyűlésnek elfogadásra.

Az viszont ugyancsak biztos, hogy ebben az évben még a régi feltételekkel lehet az adókedvezményt igénybe venni. S mivel nem túl egyértelmű, hogy mire is jár pontosan az adókedvezmény, a pénzügyi kormányzat “értelmezte” az Szja-törvény rendelkezéseit.

Az Szja-törvény szerint a lakás célú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezmény az adóévben a hitelintézet által igazoltan megfizetett törlesztő részletek összege alapján érvényesíthető, amely a tőke, a kamat és a járulékos költségek alapján kerül meghatározásra. A törvény a járulékos költségek definícióját nem tartalmazza, a pénzügyi kormányzat adószakértői szerint ebbe a körbe csak azok a költségek számíthatók be, amelyek közvetlenül a hitel folyósításához, illetve a törlesztéséhez kapcsolódnak általában meghatározott rendszerességgel. A felszámításra kerülő elemeket a hitelintézet hirdetményben köteles közzétenni. Ilyen például a kamat és az évente felszámított, de részletekben megfizetett kezelési költség.

Az adószakértők szerint adókedvezményre csak azok a költségek jogosítanak, amelyek a megkötött szerződés alapján merülnek fel: vagy úgy, hogy arról konkrét összegüket számszerűsítve rendelkeznek, vagy pedig úgy, hogy a megfizetendő összeget a kölcsönösszeg vagy a tartozás százalékában, esetleg az üzletszabályzatra hivatkozva határozzák meg. A kedvezmény csak a hitelintézet által kiadott igazolás alapján érvényesíthető.

Nem számít járulékos költségnek például a közjegyzőnek kifizetett díj, attól függetlenül, hogy ellenjegyzése nélkül a hitelszerződés nem jöhet létre. A díjról ugyanis a szerződés nem rendelkezik, az összeg nem a bank bevétele.

A biztosítás megkötése szintén feltétele a hitelszerződés megkötésének, s még a szerződésben is említésre kerülhet, azonban a hitelfelvevő és a biztosító között létrejött külön szerződés rendelkezik a fizetendő díjról. Így az adókedvezmény a biztosítási díjra sem jár.

A lakás értékét megállapító banki szakértő díja és a hitel folyósításakor felszámolt egyszeri hitelfolyósítási díj akkor számít járulékos költségnek, ha a hitelintézet üzletszabályzata rendelkezik ezekről a költségekről, a hitel felvételéről szóló szerződés pedig számszerűen meghatározza azokat.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo