A Cisco Systems megbízásából Európa 12 országának 100 kkv-vezetőjével készült interjú az utóbbi időszakban, hogy kiderüljön: melyek a legnagyobb technológiai és üzleti kihívások, melyekkel a szektor tagjainak szembe kell nézniük, ha tartani akarják a jövőben is a fejlődési színvonalukat. Bár a végső eredmények csak október közepén várhatóak, a cseh, lengyel és magyar számok már most nyilvánosságra kerültek.
Korlátok és kihívások
A magyar vállalatvezetők a legnagyobb kihívásnak a versenytársakat jelölték meg, hiszen 71 százalékuk jelölte be ezt a választ, míg Lengyelországban 60, Csehországban pedig alig 26 százaléknak jelent veszélyt a piaci szegmensben jelenlévő többi cég. Regionális szinten második helyre a piaci körülmények követésének feladata került, melyet a magyar kkv-k 66 százaléka tart potenciális kihívásnak, s 55 százalékuk gondként említette meg a pénzügyek szabályozását is.
A technológiák alkalmazásának legfőbb korlátai közül mindhárom országban egyértelműen a költségeket jelölték meg a vállalatvezetők, Magyarországon 64, Lengyelországban 61, Csehországban pedig 42 százalék érezte ezt a legfőbb problémának. Érdekes, hogy míg Magyarországon a hosszú távú megbízhatóság a válaszadók 54 százalékának jelentett problémát, addig Lengyelországban ez az arány mindössze 6 százalék volt. A legfontosabb technológiák esetében egyértelműen a szélessávú internetkapcsolatot említették meg a kérdezett felek, 95 százalékos átlaggal, de több mint négyötödük érezte úgy, hogy a hálózatba kötött PC-k és a megfelelő háttértárolók is nélkülözhetetlenek az üzletmenethez.
Megoldások
Érdekes eredményeket hozott az IT-ügyek kézben tartását firtató kérdés. Magyarországon a kis- és közepes vállalatok 59 százaléka saját rendszergazdát/IT-tanácsadót foglalkoztat az üzletmenet előrelendítése érdekében, 36 százalék külső szakértőnek ad megbízást, míg alig 5 százalék bízza IT-ügyeit a szolgáltatójára. Ezzel szemben csehországban rendre 67, 25 és 7 százalék volt a válaszok aránya, míg Lengyelországban 56, 27 és 17, azaz itt jóval nagyobb arányban bízzák szolgáltatójukra a vállalatok az IT-ügyeik intézését, mint a másik két országban. A technológiai megoldások fejlődésével való lépéstartást mindhárom országban rendkívül magasra tartották - az átlag csaknem 90 százalék lett. Ugyanakkor az IP-telefóniát csak Lengyelországban tartották nagyra, Magyarországon a megoldás jelenlegi, illetve 3 éven belüli alkalmazásának lehetőségére csaknem azonos, 35 százalék körüli eredmény született.
Meglepően alacsony, alig 27 százalék volt azon magyar vállalatvezetők aránya, akik nehezen érthetőnek minősítették a jelen technológiai megoldásait, hiszen Csehországban 52, Lengyelországban pedig 57 százalék volt ez az arány. Csehországban azonban hiába ilyen nagy az értetlenség, a cégvezetők alig 19 százaléka szeretné, ha egy szolgáltató elmagyarázná neki, hogyan segítheti előre üzletét az új technológiai megoldásokkal; Magyarországon 37, Lengyelországban pedig 85(!) százalék volt ez az arány. A legújabb technológiák kihasználhatóságáról is a lengyelek voltak leginkább meggyőződve, hiszen 76 százalékuk hisz abban, hogy ezzel megelőzhetőek a versenytársak, míg Csehországban csak 65, Magyarországon pedig 61 százalék hisz ebben.
