A főváros mára olyan nagyvárossá fejlődött, amelyik kinőtte korábbi szerkezetét és határait, szoros egységgé vált környezetével az agglomerációval, és reményeink szerint továbbra is dinamikusan bővül. Ezért a fővárosi vállalkozások egyértelműen érdekeltek egy egységes szabályozású és piacú főváros megteremtésében; az új szerkezet tudatos kialakításában és felépítésében (parkolási rendszer, telephely szabályozás, kiskereskedelem további koncentrációja, szolgáltató szigetek, stb.); a tönkrement területek átalakításában, újrahasznosításában, a fővárosi ipar agglomerációba való kitelepülésének szabályozásában (az úgynevezett ipari szigetek létrehozásában); a kiskereskedelem programozott támogatásában; olyan városmodell kidolgozásában, amely szerkezeti választ ad az infrastruktúra kihasználására; az agglomeráció és a Főváros gazdasági-közigazgatási egységesülésében, a központi régió elmélyült működésében, a Nemzeti Fejlesztési Terv fővárosi illetve régiós projektjeinek kidolgozásában, véleményezésében.

A főváros fejlődésének anyagi alapját a gazdaság, a fővárosi vállalkozások teremtik meg, ezért a fővárosi vállalkozások elvárják, hogy minden fővárosi döntést előzzön meg annak a főváros gazdaságára gyakorolt hatásának felmérése; minden városszerkezeti (építési) döntés meghozatala előtt a főváros és a kerületek biztosítsák a BKIK véleményező szerepének érvényesülését; a Főváros mindent tegyen meg a fővárosi vállalkozások versenysemleges támogatásáért. Legyen a támogatási politika szelektív: a kezdő vállalkozások, a környezetbarát vállalkozások és az ipari szolgáltatások, valamint a kézművesség kapjon fokozott támogatást; a Főváros – partnerként maga mögött tudva ebben is a BKIK-t – mindent tegyen meg a fővárosból történő forráskivonás csökkentése, a Főváros infrastruktúrájának fejlesztése érdekében; a főváros törekedjen arra, hogy bevételei és kiadásai legyenek egyensúlyban; fel se merüljön bármilyen diszkriminatív adó a vállalkozásokkal kapcsolatban, hiszen ez csak a vállalkozások versenyhelyzetét rontja, a főváros tekintse a rendelkezésére álló adózási mozgásteret befektetésnek, a BKIK korábbi javaslatának megfelelően egyszerűsítse és bővítse a befektetési célú iparűzési adókedvezményt, és szélesítse ki a kisvállalkozók számára az; iparűzési adómentességet; a főváros tekintse a kereskedelmet a város működéséhez elengedhetetlenül fontos tevékenységnek. A fővárosi kereskedelemben a nagy alapterületű egységek létesítése mellett a kis üzletek támogatására is nagy hangsúlyt kell fektetni, amiben a kerületi önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk; a főváros és a kerületi önkormányzatok a nem lakáscélú helyiségek bérletével kapcsolatban érdekegyeztető fórumot hoz létre (a fővárosban és valamennyi kerületében), mely felerészben az önkormányzat felerészben pedig a BKIK delegáltjaiból áll, és amelyhez az üzlethelyiségek bérleti feltételei megváltoztatásakor fellebbezhetnek a bérlők; a főváros indítson ipari park programot, amivel biztosíthatja azt, hogy részben területén, részben pedig környezetében letelepedési, működési lehetőséget tud kínálni a termelő és szolgáltató üzemeknek.

A főváros számára mind gazdaságában, mind pedig a róla kialakított képben meghatározó jelentőségű a vendéglátás, és a turizmus. Ennek támogatását, a BKIK-val közös fejlesztését a főváros tekintse alapvető feladatának.
A főváros gazdasága számára meghatározó a rendelkezésére álló munkaerő nagysága, és szakképzettsége. Mára Budapesten a fejlődés akadályává vált a munkaerőhiány, ezért a főváros a BKIK-val közösen tegyen meg mindent a gazdaság valós igényeinek megfelelő képzettségi szint és struktúra kialakításáért, a munkaerő szakképzettségének emeléséért, a munkaerőhiány megoldásáért.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Fővárosi Önkormányzat közötti együttműködési szerződés ma keretet biztosít a közös munkához. Ugyanakkor előfordul, hogy az együttműködés formális, az érdekérvényesítés elé akadályok gördülnek. A BKIK elvárja, hogy az egyeztető munka váljon folyamatossá, javasolja, hogy félévenként kerüljön sor az együttműködés tartalmi elemeit áttekintő megbeszélésre a kamara és a főváros vezetői között. A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezze a Budapesti Gazdasági Érdekegyeztetési Fórum létrehozását, ahol a fővárosi érdekképviseletek és az önkormányzat közötti egyeztetés és párbeszéd intézményessé válik.