Kiemelt jelentőségűek az ingatlan finanszírozás céljára szolgáló hitelek, melyek ingatlan vásárlására, bővítésére és felújítására egyaránt igénybe vehetők. Egyre elterjedtebbek az áruvásárláshoz kapcsolódó áruhitelek, illetve a személyi kölcsönök különböző formái. Érdemes még megemlítenünk olyan hagyományos hiteltermékeket, mint a folyószámlahitel, illetve az értékpapírkereskedelemben alkalmazott lombard hitel.

A különféle hitellehetőségek között egyre nehezebb eligazodni és megtalálni azt a konstrukciót, ami egyben a legelőnyösebb és a legkedvezőbb is számunkra. A hitelfajták megismerésén túl számos olyan tényezőt szükséges figyelembe venni, melyek a különböző hiteleknél költségként vagy feltételként merülnek fel. Jelen cikkünkben ismertetjük azon feltételeket és kondíciókat, melyeket egy hitel igénylésekor érdemes megvizsgálni.

Futamidő: Az az időszak, amelyre a bank hitelt bocsát az adós/hitelfelvevő rendelkezésére. A futamidő szerint megkülönböztetünk rövid-, közép- és hosszú lejáratú hiteleket. A folyószámlahitel rövid (1 év), a lakáshitelek általában hosszú (10–15 év) az egyéb hitelek pedig rendszerint közép (3–5 év) távú konstrukciók. A futamidő végére az ügyfélnek a hitel összegét és annak járulékait (kamat és egyéb költség) is vissza kell fizetnie.

Tőke- és kamattörlesztés, annuitásos hitel: Széles a választék a visszafizetést illetően a különböző hitelintézetek között. Lehetőség van a tőkét a lejárat végén, egy összegben, illetve negyed- vagy félévente fizetni. A kamat megfizetése általában havonta történik. A lakossági hitelek piacán jelenleg azonban a leggyakrabban előforduló törlesztéses forma az annuitással kiszámított törlesztés. Ebben az esetben a törlesztések összege azonos, amely a tőkét és a kamatot is magában foglalja. E törlesztés jellemző sajátossága, hogy az egyenlő összegű részletfizetések összegéből eleinte kisebb, majd egyre növekvő a hiteltartozás tőkerésze. Ez azt jelenti, hogy hosszú lejáratú hiteleknél a hitelállomány összege a futamidő első éveiben csak kis mértékben csökken.

Biztosíték: A hitelezés kockázatos tevékenység. A banknak saját és ügyfelei biztonsága érdekében szüksége van biztosítékra, olyan eszközökre, melyeket a hitelfelvevő nem fizetése esetén igénybe tud venni. A biztosíték értékének fedezetet kell nyújtania az ügyfél fizetésképtelensége esetén a tőke-, a kamat- és kamatjellegű követelésekre. A biztosítéknak, másképpen a fedezetnek, különböző formái lehetségesek. A lakossági hitelezésben leggyakrabban alkalmazott biztosítékok a kezesség, óvadék illetve a jelzálogjog. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy a hitelfelvevő nem fizetése esetén, a hitelfelvevő helyett fizet. Óvadék, – amely számlakövetelés és betét (forint vagy deviza), illetve értékpapír lehet –, esetén az adós nem fizetése esetén a hitelintézet az óvadékból jogosult követelését kielégíteni. Jelzálog fedezet esetén, amikor is a bank jelzálogjoggal terheli meg a fedezetül felajánlott ingatlant, a bank a hitelfelvevő nem fizetése esetén követelését az ingatlan értékesítésével egyenlíti ki.

Saját erő: Meghatározott célú hitelek esetén, mint például áruhitel vagy lakáshitel, a hitelfelvevőnek meghatározott mértékű önrésszel kell rendelkeznie. A saját erő mértéke általában 30-40 % körül mozog. Ennek az összegnek már a hitel felvételekor rendelkezésre kell állnia.

Teljes hiteldíj mutató (THM): Kulcsfontosságú fogalom a lakossági hitelezésben. Pontos definíciója, amelyet kormányrendelet ír elő, a következő: „A teljes hiteldíj mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.” A törvényi megfogalmazás pénzügyekben nem túl jártas embereknek első látásra kicsit bonyolultnak tűnik, ennek ellenére a legnagyobb jelentőséggel bíró fogalom a hitelezésben. Az egységes számítási mód lehetővé teszi, hogy különböző hitelintézetek eltérő hitelkonstrukcióit összehasonlítsuk. A THM magában foglalja az ügylet kamatát és járulékos költségeit egyaránt. Amennyiben a hitelintézet a kamaton felül nem számol fel semmilyen járulékos költséget, akkor a teljes hiteldíj mutató értéke a kamatlábbal egyezik meg. A teljes hiteldíj mutató magasabb a kamatláb nagyságánál, amennyiben a hitelhez egyéb költségek is járulnak. A teljes hiteldíj mutatót a bankoknak kötelezően fel kell tüntetniük minden hirdetésben, illetve írásos ajánlatban.

Kezelési költség: A szerződéskötésért és a hitel kezeléséért fizetett díj, amely lehet egyszeri és havonta vagy évente folyamatosan felszámított. Egyszeri kezelési költség alkalmazása esetén a bank a kezelési költség összegével csökkentett hitelösszeget írja jóvá az ügyfél számláján. A havonta vagy évente felszámított kezelési költséget a fennálló tőketartozásra számítják fel, így a futamidő alatt jelentős többletterhet jelent. Egy éven túli hitel esetén az évente felszámított kezelési költség alacsony mértéke is megdrágítja a hitelt, így ebben az esetben és az eltérő kezelési költségű hitelek esetében is, a THM alapján hasonlíthatók össze a hitelek.

Rendelkezésre tartási jutalék: A bank a hitelösszeg igénybe nem vett része után rendelkezésre tartási jutalékot számít fel. Általában folyószámla hitelek esetében előforduló díj. Nem kizárólag folyószámla hitel esetén alkalmazzák azonban a hitelintézetek a rendelkezésre tartási jutalékot, hanem akkor is, ha a hitel fokozatosan kerül lehívásra a számláról. Például építkezésre felvett hitel esetén, amikor a készültségi foknak megfelelően veszi igénybe az ügyfél a részére rendelkezésre bocsátott hitelösszeget.

Hiteldíj: Ez a költség nem más, mint a hitel elbírálásának díja. Általában egyszeri költséget jelent és az egyszeri kezelési költséghez hasonlóan, még a hitelösszegből levonja a bank, vagyis ennyivel kevesebbet folyósít.

Fedezetértékelési díj: Speciális díj, ingatlan fedezettel biztosított hitelek esetén kerül felszámításra. A hitelintézeti törvény (Hpt) előírja, hogy a hitelintézetnek a hitel kihelyezésről történő döntés előtt, meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Az értékelést végezheti a hitelintézet saját hatáskörben vagy külső értékbecslő cég. Az értékelés általában helyszíni ellenőrzés keretében történik, melynek kiszállási és munkadíját az ügyfél fizeti meg fedezetértékelési díj formájában.

Bonitásvizsgálat vagy hitelbírálat: „A kölcsön folyósítása a bank által hozott hitelbírálati döntés függvénye” – ez a leggyakrabban feltüntetett mondat, amelyet minden hirdetés tartalmaz. Előfordulhat, hogy a bank a feltételek teljesülése esetén sem nyújt hitelt az igénylőnek, mert a fedezeteken kívül a bank körültekintően vizsgálja a hiteligénylő vagyoni, jövedelmi helyzetét, amelyhez a személyi adatok széles körét is bekéri.
„Az hitelezhető, akinek nincsen szüksége hitelre” – vallják ma sokan Magyarországon. Ha arra gondolunk, hogy magánszemélyként is megfontoljuk, hogy melyik barátunknak, ismerősünknek adjunk kölcsön, akkor már érthető, hogy a bankok is szigorú feltételekhez kötik a hitelnyújtást. Ha a feltételeknek megfelelünk, akkor szükséges vizsgálni a hitel kondícióit és feltételrendszerét. A vonzó kamatozású hitel ugyanis sokszor drágább, mint egy magasabb kamatozású hitel. A kondíciók összehasonlításánál a THM nyújt segítséget. A fentiekben vázoltuk, hogy melyek azok a kifejezések, amelyekkel a hitel igénylése során találkozunk és melyek azok a díjtételek, amelyeket a bankok hitelezéskor felszámítanak.