DECEMBER 2001


Az utolsó 2001-es felmérés tanusága szerint a magyar gazdaság az idei és 2002-re várt lassulás után 2003-ban visszatér az öt százalékhoz közeli növekedési ráta közelébe. Az elemzők most először adtak előrejelzéseket 2003-ra. Eszerint az ország 4.6 %-os éves gazdasági növekedési rátával és 4.3 %-os inflációval lép az Európai Unió küszöbére. Az idei évre vonatkozó előrejelzéseket összevetve az egy évvel ezelőtti várakozásokkal jól látszik, hogy a gazdaság a reményeknél sokkal lassabban nőtt, az infláció csökkenése azonban megfelel a vártnak, míg a folyó fizetési mérleg hiánya jóval alacsonyabb a remélt szintnél.

JANUÁR 2002

Az első idei felmérés az elemzők növekvő optimizmusát mutatja az inflációt és a forint árfolyamát illetően. Az elemzői konszenzus szerint júniusra 5 % alá száll az infláció, és ez jelentős kamatcsökkentésekre készteti az MNB-t. A konszenzus előrejelzések szerint az infláció 2002 és 2003 végén is a jegybank előrejelzéseinek közelében lesz, ugyanakkor csaknem valamennyi elemő azt várja, hogy a forint árfolyama a jövő év végéig a lebegtetési sáv belsejében marad, a jelenlegi, vagy némileg erősebb szinteken. A világgazdaság várt élénkülésével párhuzamosan nőhet a magyar gazdaság növekedési üteme és a folyó fizetési mérleg hiánya.

FEBRUÁR 2002

A februári várakozások legszembeszökőbb változása a forint árfolyamát érinti. Az elemzők az elmúlt hetek rekord erősödései hatására ismét jelentősen javították árfolyam-várakozásaikat. Vannak elemzők, akik azt várják, hogy a jegybank még 2003 vége előtt felértékeli a 30 % széles sáv középparitását. A forint útja azonban a várakozás szerint nem lesz sima: a választásokat megelőző hétre a magyar fizetőeszköz előreláthatólag gyengül, bár a legtöbb elemző szerint nem drasztikus mértékben. A várt esés ellenére az elemzők márciusra újabb jegybanki kamatcsökkentést várnak. A 2001-es fizetési mérleg-hiány felülvizsgálata a felmérés szerint okozott némi romlást a deficitre vonatkozó előrejelzésekben, de nem jelentős mértékben.

MÁRCIUS 2002

Az elemzők gyengébb forintot jeleztek előre, mint egy hónappal ezelőtt, miután a választásokon versengő két nagy párt vezető politikusainak nyilatkozatai különbségekre mutattak rá az árfolyam-elképzelésekben, miközben a világgazdaság fellendülésének szaporodó jelei némileg rontottak az inflációs várakozásokon is. Emiatt a kamatvárakozások is valamelyest elbizonytalanodtak, bár a következő hetekre a legtöbben továbbra is jegybanki kamatcsökkentést prognosztizálnak. Az elemzők a forint és a kötvénypiacon növekvő árfolyam-volatilitással számolnak, de választási “traumát” nem jeleznek előre. A prognózisok szerint az éves alapon számított GDP-növekedés az első negyedévben ötéves mélypontra esik, de az év hátralévő részében ismét felgyorsul a gazdaság növekedése.

ÁPRILIS 2002

Az áprilisi felmérés szerint a korábbi aggodalmakkal ellentétben a forint megrázkódtatások nélkül vészelheti át a választások körili időszakot. Az elemzők szerint folytatódik az infláció csökkenése, amit a jegybank is követhet kamataival a következő két hónapban. Az előző hónapok trendjével ellentétben az elemzők nem csökkentették tovább gazdasági növekedési előrejelzéseiket, és továbbra is arra számítanak, hogy a GDP növekedése új lendületet kap az év második felében. Nem változtak lényegesen a költségvetés hiányára vonatkozó előrejelzések, bár voltak olyan elemzők, akik jelezték: a vasárnapi választások eredményének és a későbbi eseményeknek a függvényében lehet, hogy felfelé kell majd módosítaniuk.

MÁJUS 2002

A májusi elemzői felmérés az inflációs, kamat és költségvetési várakozások átrendeződését jelzi. Az inflációs várakozások a jegybanki célok fölé ugrottak, jelezve, hogy az elemzők szerint az inflációcélzó rendszer tavaly nyári bevezetése óta a legnagyobb kihívást éli át. Ennek megfelelően szinte eltűnt a kamatcsökkentési optimizmus, sőt megjelentek az első kamatemelésre vonatkozó jóslatok. A piaci atmoszféra borusabbá válását jelzi, hogy az új konszenzus szerint az államháztartás majd egyötödével túllépheti idén a tervezett hiányt. A gazdasági növekedési várakozások azonban majdnem változatlanok maradtak, és továbbra is at mutatják, hogy az elemzők szerint a lassulás elért mélypontja közelére, és a gazdaság hamarosan nagyobb sebességi fokozatra kapcsol.

JÚNIUS 2002

A júniusi felmérésben tovább romlottak a piaci inflációs várakozások. Az elemzők jelentős része szerint az MNB lazítja vagy feladja 2003 decemberére vonatkozó inflációs célját a gazdasági stratégiáról a kormányzattal folyó tárgyalásokon. A legtöbb elemző szerint azonban a megnövekedett inflációs nyomás közepette mégsem puhul a jegybanki kamatpolitika. Sőt, az elemzők mintegy fele szerint az év második felében a jegybank az inflációs célok védelmében újabb kamatemelést hajt végre. Az inflációs cél esetleges módosítása az elemzők egy része szerint komoly csapást mérhet a jegybanki politika hitelességére és az állampapírárakra.

JÚLIUS 2002

A Reuters júliusi elemzői felmérésében, először január óta, javultak az inflációs várakozások. A piac ismét hisz benne, hogy teljesülhet a jegybank ez év végi 5.5 százalékos inflációs célja. Lejjebb húzódtak a jövő év végére szóló prognózisok is, de a piaci konszenzus még mindig felette marad a jegybank és kormányzat közösen kijelölt 4.5 százalékos céljának. Az egyensúlyi mutatókra vonatkozó előrejelzések ugyanakkor romlottak, az elemzők így továbbra is szigorú monetáris politikára számítanak. A kamatemelések azonban már nem folytatódnak, sőt a jövő év elejére az MNB visszatérhet korábbi kamatcsökkentő politikájához.

AUGUSZTUS 2002

Augusztusban tovább javultak az ez év végére szóló inflációs előrejelzése. A jövő évi inflációval kapcsolatban ugyanakkor a múlt havi javulás nem folytatódott, sőt ismét pesszimistábbá vált a piac, miközben tovább romlottak a külső egyensúly kilátásai. A vegyes kép és a bizonytalanság tükröződik a kamatvárakozásokban is. Egyes elemzők kamatemelést, mások csökkentést várnak, egy másik csoport szerint pedig a jegybanki kamatok változatlanok maradnak idén. Az elemzők szerint tisztázásra vár, hogyan emelkedhetnek jövőre a bérek, milyen mértékben romlik a fizetési mérleg, és hogy alakítja kamatpolitikáját az Európai Központi Bank.

SZEPTEMBER 2002

Szeptemberben csökkent a jegybanki kamatpolitika iránya körüli bizonytalanság. Az elemzők túlnyomó többsége szerint a jövő év elejéig már nem várható kamatváltozás, bár a hosszabb távú inflációs előrejelzések – noha némileg javultak - a jegybanki célok felett maradnak, és tovább romlottak a költségvetés és a fizetési mérleg hiányáról szóló előrejelzések is.

OKTÓBER 2002

Az elemzők szerint jövőre némileg lassabban közelít az Európai Unió (EU) mutatóihoz a magyar gazdaság az Európai Bizottsághoz eljuttatott gazdasági stratégiában (PEP) jelzettnél. Jelentős mértékben csökken az államháztartás hiánya, de valamivel a kormány által megcélzott szint, a GDP 4.5 %-a felett lesz. Az infláció ugyanakkor az októberi felmérés konszenzus előrejelzése szerint alig csökken, és a jövő év végén némileg meghaladja a jegybank 4.5 %-os célját. Az MNB így az elemzők szerint aligha követheti más közép-európai jegybankok kamatcsökkentéseit a jövő év első felénél korábban.

NOVEMBER 2002

A forint erősödésére játszó spekuláció novemberben alapvetően átrajzolta az elemzői várakozásokat. Újra megjelentek az utóbbi időben felszivódott kamatcsökkentési várakozások, és földcsuszamlásszerűen lejjebb húzódtak a hozamelőrejelzések. A piac ugyanakkor markánsan kettészakadt a forint lebegtetési sávjának jövőjét illetően. A belföldi elemzők jellemzően hitelt adnak a jegybank és a kormányzat előrejelzésének, hogy 2004 előtt nem mozdul a sáv, a nagy európai házak azonban felértékelésre, vagy a forint szabadon engedésére számitanak. Ebben a hitben az sem rengeti meg őket, hogy a belföldi fundamentumok képe továbbra sem ad okot optimizmusra.

2002. decemberi prognózis