A Szövetség álláspontja szerint a kormányprogram világosan megfogalmazza, hogy „a tudomány és technológia politika a társadalom felemelkedését, a gazdaság növekedését egyre jobban meghatározó kormányzati eszköz”. Indoklásként kiemeli, hogy a „fejlett országokban az e szférába tartozó tevékenységek és intézmények adják a gazdasági növekedés motorját”. A kormányprogram világossá teszi, hogy a gazdaságok jövőjének kulcskérdése az innovációs folyamatok sikere – a termelőszféra korszerűsége, versenyképessége. Olyannyira, hogy például az Egyesült Államok elnöke nem túl régen egyik kongresszusi beszédében azt mondta, hogy az USA-ban az innovációból származik a GDP növekedésének 75 %-a – teszi hozzá dr. Pakucs János , a MISZ elnöke.

A kérdéskör fontossága a magyar gazdaságban az elmúlt egy év során erőteljesen tovább növekedett. A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint gazdaságunk ugyan versenyképességi szintje alapján a „középmezőny” (azaz a technológia-importáló országok) élére sorolható, de a továbblépéshez, az előttünk állókhoz való közeledéshez nem nélkülözető termelőszféra innovációs képességének javítása – hangsúlyozza állásfoglalásában a Szövetség. Az ECOSTAT kimutatása szerint az innovációk a hazai GDP növekedésének 43 %-át adják, ami nem kevés ugyan, de a gazdaság további növekedése csak ennek a hányadnak jelentős növelésével képzelhető el.
Ugyanakkor a forintnak az árfolyamsáv-szélesítést követő felértékelődése és a bérköltségeknek igen gyors emelkedése még a nehezen megszerzett pozíciónkat is veszélyeztetheti.

Mindezek élesen kiemelik a Kormányprogram Tudomány és technológia politikai feladatok c. fejezetében közel két oldalon összefoglalt általános célkitűzések fontosságát. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy egy részletes tudományos és innovációs stratégiában a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének és teljeskörű autonómiájának biztosítása mellett a lehető legrövidebb időn belül konkrétan is megfogalmazódjanak az intézmény konkrét teendői, majd meg is teremtődjön a gazdaságpolitikához illeszkedő, a kitűzött célok elérését segítő innováció-barát szabályozási környezetet, egy egységes nemzeti innovációs rendszer - állítja Pakucs a kormányprogrammal kapcsolatosan.

A tudományos és innovációs stratégia nem felejtheti, hogy a vállalatok mai vállalkozási, korszerűsítési hajlandósága a szféra viszonylag borúlátó üzleti várakozásaihoz igazodik. A GKI Rt. felmérése szerint a versenyképesség javítás céljait szolgáló leggyakoribb törekvés ugyan a korszerűsítés, de a vállalatok átlagos K+F ráfordításai sajnos még mindig szerények és beruházásaik dinamizmusa sem kielégítő. Így, bár a világgazdasági konjunktúra előre jelzett javulását követően, 2003-tól a mikro-szféra innovációs erőfeszítéseinek némi fokozódása várható, határozott fordulatra csak az innovációk kormányzati támogatásának további erősítését követően számíthatunk – véli a MISZ elnöke. A rendszerváltás nyomán megnyílt lehetőségek fogyása miatt az elmúlt évek fő modernizációs „motorjának”, a külföldi tőke által vezérelt technológia transzfernek hasonló súlyú további szerepvállalása pedig már nem valószínűsíthető.

A Kormányprogram szerint a jövőben a termelési innováció elsőbbséget kap. Ennek érdekében elsősorban a megfelelő szabályozási környezetet (kiemelten is a szellemi tulajdon védelmet erősítő), valamint a kis és közepes vállalatok innovációs forrásait bővítő konkrét végrehajtási lépéseket kell kidolgozni. A tárgykör részleteit illetően a Magyar Innovációs Szövetség különösen fontosnak tartaná és javasolja az alábbiak elfogadását:

A gazdaságpolitika a következő években folyamatosan törekedjen az ország K+F ráfordításainak további jelentős emelésére, hogy ez 2004-2005-re érje el az EU átlagát (2 % a GDP-re vetítve). Ezen belül is fontosnak és kiemeltnek tartjuk az OTKA, a NKFP és a KMÜF súlyának és jelentőségének növelését.

Az innováció-politikáért felelős intézmény a terület kiemelkedő fontosságához méltó – a helyettes államtitkárságénál magasabb – kormányzati besorolást kapjon (kényszert teremtve arra, hogy az oktatáspolitika és a gazdaságpolitika igazodjon a műszaki haladás követelményeihez).

A tudomány- és a Technológia-politika prioritásait módosítani kell annak érdekében, hogy a ráfordítási struktúrában jelentősen emelkedjen az alkalmazott, kutatások aránya. A már jelentősen megnövekedett hatáskörű OMFB szorosan hangolja össze döntéseit egy működő és a legfelsőbb vezetéshez tartozó Tudomány és Technológia-politikai Kollégiummal (esetleg kabinettel) és a Tudományos Tanácsadó Testülettel.

Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a tudomány- és technológiapolitika regionális célkitűzéseinek, a régiók fejlesztési törekvései összehangolásának, az EU-s csatlakozásunkban rejlő lehetőségek kiaknázásának.

A kultúra, általában a humán terület tudományos életének növekvő támogatásával abból a meggyőződésből értünk egyet, hogy a tudástársadalom építésének nemzetközileg aktuálissá vált időszakában a szellemi tulajdon védelem, a technológiai fejlődés, általában a társadalom korszerűsítése elképzelhetetlen az általános műveltség széles körben történő növelése nélkül.

Az intézményfinanszírozás esetleges szűkítésével és a közbeszerzési eljárások javításával a K+F terén is tovább mérsékelhető a versenyfeltételek szektorális különbsége és a mindenkori politikától való függetlenség.

A vállalkozások saját K+F ráfordításainak jelentős növelése csak a közvetett gazdaságpolitikai eszközök továbbfejlesztésével (az adókedvezmények további növelésével, a gyorsított amortizáció lehetőségének bővítésével, a személyi ösztönzés erősítésével, a beruházási tartalék-képzés lehetőségeinek megteremtésével, stb.) biztosítható.

Az innovációs folyamatok alapjait képező tudást közvetítő intézményrendszer (kutatóparkok, ipari parkok, innovációs központok, stb.) további intenzív fejlesztését és támogatását országos és regionális szinten egyaránt koordinálni kell.

A nemzeti innovációs rendszer hatékony működését, biztonságát, finanszírozását, és koordinációját szavatoló jogszabályokat – hasonlóan a fejlett országok gyakorlatához – innovációs és kutatás-fejlesztési törvényben kell rögzíteni.

Bővíteni kell a K+F és innovációs statisztikát (2004-ig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az OECD által e tárgykörben kért adatok teljes körűen rendelkezésre álljanak).