Magyarország a közvetlen agrártámogatások 25%-át kapja 2004-ben, a 30%-át 2005-ben, 2006-ban pedig a 35%-át – derül ki a tárgyalások utolsó fázisában. Majd ez az arány 2007 és 2013 között növekszik úgy, hogy 2013-ra elérje a támogatások 100%-át. Az unió jelenlegi tervei szerint azonban 2013-ig az agrárkiadások akár jelentős mértékben csökkenhetnek, így ennek a csökkentett összegnek fogjuk megkapni a törtrészét. Ezzel szemben a tagjelölt államok már az első évben azt szeretnék elérni, hogy teljes egészében integrálódjanak a közös agrárpolitika kereteibe, azaz 2004-től 100%-ot kaphassanak, ez azonban a bizottság véleménye szerint nem ösztönözné a tagjelölt országok mezőgazdasági szereplőit, hogy megfelelő átstrukturálást hajtsanak végre, mivel ez a jelenlegi tagállamok esetében sem működik.
EU agrárkérdések 2007-2013
A CAP reformja évek óta terítéken van, és megoldatlan kérdések sorozatát vonja maga után. Az EU jelenlegi pénzügyi kereteit meghatározó AGENDA 2000, melynek költségvetési kereteit 1999-ben Berlinben fogadták el, ezt a problémát nem oldotta meg, csak elodázta. Ugyanakkor kitűzte bizottsági feladatnak a pénzügyi ciklus felénél egy értékelő jelentés elkészítését (mid-term review). A 2002. júliusában nyilvánosságra hozott jelentés célja eredetileg helyzetfelmérés volt, azonban számos tényező, többek között a bővítés és az aláírt Uruguay forduló megállapodás szükségessé tette, hogy a bizottság javaslatokat is tegyen a jelentés mellé.
A legfontosabb pontok a következők:
- A közvetlen kifizetéseket el kell választani a termékmennyiségtől, helyette a kifizetések során környezetvédelmi és élelmiszer-egészségügyi szempontokat kell figyelembe venni.
- A személyre szóló jövedelem-kiegészítés helyett mezőgazdasági üzemekre vonatkozó jövedelem-kompenzációt kell alkalmazni, melynek felső határa 300 ezer euró (bizonyos számú alkalmazott foglalkoztatása esetén fel lehet emelni 450 ezer euróra).
- A közvetlen agrárkifizetéseket éves szinten 3%-kal kellene csökkenteni 2004 és 2007 között, így hét év alatt 20%-os csökkentés válik lehetővé (éves szinten 500-600 millió euró), melyet vidékfejlesztésre lehet fordítani.
- Ezzel párhuzamosan csökkenteni lehet az egyes szegmensek intervenciós árait.
Szakértők számításai szerint egy átfogó reform eredményeként az agrárköltségek a következő tervezési periódus végére, azaz 2013-ra akár 40%-kal csökkenthetőek lennének. Bár ez a szám 12 új taggal számol, elképzelhető, hogy a második bővítés (Románia és Bulgária) meg is valósul az elkövetkezendő 11 évben. Ha viszont egy mérsékeltebb reform valósul meg, még azzal is elérhető 30%-kos csökkenés. Érdekes adalék, hogy az OECD számításai szerint az EU országaiban a támogatások az élelmiszerek árát 20%-kal növelik meg éves szinten, ezért lehetőség lenne további korrekcióra a bizottság fentebb említett javaslatán túl.
A francia-német alku
A reform ellen mutat az október végi brüsszeli Chirac-Schröder megállapodás, mely rögzíti, hogy 2006-ig nem változtatják a jelenlegi keretszámokat, 2007 és 2013 között pedig nem csökkentik, hanem reálértéken befagyasztják az agrárkiadásokat a 2006-os szinten. Emellett azonban a jelenlegi kedvezményezetteken túl a tíz tagjelölt ország is részesedhet a kedvezményekben, azaz az összeg megosztásra kerül az új tagokkal.
A brüsszeli megállapodás meglehetősen ellentmond a júliusi tervekkel. Áthidaló megoldás lehet, ha a közvetlen agrárkifizetések helyett a vidékfejlesztésre költött keretet növelik. A versenyképesség előnybe kerülhet a termelés mennyiségi túlnövekedésével szemben. Így a vidékfejlesztésre és közvetlen agrárkifizetések uniós szinten ahhoz hasonlíthat majd, mint amit a tagjelöltek számára ajánlanak november végén.
Agrárköltségvetés és bővítés
A nettó befizetők egyik célja az lett volna, hogy a CAP reformja már most megkezdődjön, hogy ne legyen Franciaországnak lehetősége az új tagállamokkal összefogva megakadályozni a CAP radikális reformját. Mivel ezt a kérdést 2002 végén elnapolták, ezért ez a jövőbeli lehetőségeket növeli mind a jelenlegi, mind a jövőbeli kedvezményezetek számára, ugyanakkor kérdéseket vet fel az egész költségvetés finanszírozhatóságára nézve.
Mivel a közvetlen közösségi agrártámogatások szintje alacsony az első években, ezért az új tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy három éven keresztül a saját költségvetésükből támogassák a mezőgazdasági termelőiket. (Ezt az összeget nem kapják meg az EU-tól). Ez a hároméves periódus opcionálisan meghosszabbítható lesz még két évig.