Ebben a helyzetben a közelmúltban érkezett egy olyan jogszabálymódosítás, amely tisztítja egyes részletszabályok értelmezését.

Külföldön nem, de cégcsoporton belül igen

„Sokáig volt vita tárgya, hogy engedélyköteles-e Magyarországon egy olyan tranzakció, amelynek csak közvetetten tárgya egy magyar társaság” – mondja Bejó Ágnes, a Jalsovszky partnere. „Így például, ha egy nemzetközi cégcsoport tekintetében következik be tulajdonosi változás és a cégcsoportba beletartozik egy magyar entitás is, úgy az ügylet kivált-e engedélyeztetési kötelezettséget Magyarországon.”

Míg erre a kérdésre sem a jogalkotó, sem a hatóságok nem adta korábban egyértelmű választ, most kikristályosodni látszik, hogy külföldi cég értékesítése esetén nem áll fent engedélyeztetési kötelezettség – még akkor sem, ha a külföldi társaságnak egy magyar, stratégiai ágazatba tartozó cégben áll fenn részesedése.

Első látásra úgy tűnik, hogy ezáltal megnyílt egy új kiskapu. Amennyiben ugyanis egy magyar társaságot egy külföldi anyavállalaton keresztül értékesítenek, úgy kikerülhető az engedélyeztetés. Itt azonban két dolog is óvatosságra int. Egyrészt nem elképzelhetetlen, hogy a minisztérium nem formálisan, hanem célja szerint fogja értelmezni ezt a szabályt. Azaz, ha egy luxemburgi anyavállalat egyetlen eszköze a magyar leányvállalatában való részesedés és a luxemburgi vállalat értékesítésre kerül, úgy nem kizárt, hogy a magyar hatóságok az ilyen értékesítést is – a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazásával – megpróbálják majd behozni az engedélyeztetési kötelezettség hatálya alá (még ha ez akár komoly perekhez is fog vezetni).