A felmérés megállapítja: a társaságok nyeresége után fizetendő adó mértékének régóta tartó csökkenése tavaly is folytatódott, a kormányok világszerte egyre inkább az árukra és szolgáltatásokra kivetett úgynevezett fogyasztási adóktól várják a hiányzó költségvetési bevételek pótlását. Tavaly - 1994 óta először - a felmérésben szereplő 106 ország egyikében sem emelték a fő társasági adó mértékét.
A társasági adó globális átlagkulcsa 25,9 százalék, az előző évhez képet majdnem egy százalékponttal alacsonyabb. Az átlagos társaságiadó-kulcs továbbra is az Európai Unióban (EU) a legalacsonyabb, ahol az átlagkulcs 2007-hez képest egy százalékponttal, 23,2 százalékra csökkent. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a legmagasabb az átlagos kulcs, 28,4 százalék, amely 0,8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
Magyarország 16 százalékos kulcsa a hatodik legalacsonyabb az EU országok közül, a 4 százalékos különadót is figyelembe véve pedig a kilencedik legkisebb. Az EU-ban Máltán (35 százalék) és Belgiumban (33,99 százalék) a legmagasabb, és Cipruson, valamint Bulgáriában a legalacsonyabb (10 százalék) a társasági nyereségadó.
A kormányok világszerte a közvetett adók felé fordítják figyelmüket, de az idén még világosabbá vált ez a tendencia. A következő öt évben az üzleti vállalkozások várakozásai szerint a kormányok egyre inkább a közvetett adókra támaszkodnak majd. A közvetett adók mértéke összességében nem változott, míg a társaságiadó-kulcsokat folyamatosan egyre mélyebbre szorítják. Egyre több kormány vezet be közvetett adókat: jelenleg 135 országban már működik ilyen típusú adó, több országban pedig folyamatban van a kiépítése. Emellett folyamatosan bővül azoknak a tranzakcióknak a köre, amelyekre ilyen adót vetnek ki, illetve ennek megfelelően az adóhatóságok is átcsoportosítják emberi erőforrásaikat a szervezeten belül.
Egy olyan világban, ahol egyre mobilabbá válnak a társaságok és nyereségük, a fogyasztásra kivetett adók olyan bevételforrást testesítenek meg, amelynek kevés kormány tud ellenállni; a gazdaság egészéből vonja el a forrásokat, nem csupán a társaságok nyereségéből, folyamatos bevételt biztosít, nem pedig nagyobb időközönként egy-egy jelentős összeget, és esedékességkor sokkal gyorsabban beszedhető, mint a társasági adó - állapítja meg a szakértő.
