Kilátások
A gyenge tavalyi első félévi teljesítmény után a harmadik negyedévtől a visszaesett energiaárak átgyűrűzésének, a gyengébb bázishatásnak és az egyes, már ismert alágazatok korábbi negyedévhez képesti pozitívabb teljesítményének köszönhetően elindult a pozitív fordulat, amit a mezőgazdaság visszapattanása és jó teljesítménye is támogatott. A beruházási komponenst a magas kamatok és az állami beruházások visszafogása csökkenti, de a jelentős beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. A gazdasági teljesítményt 2023 végén a nettó export tovább támogathatta, miután az importvolumen tovább mérséklődik, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően. Az export a külső kereslet gyengélkedése ellenére is mérsékelt pozitív tényezőt jelent, majd ez a pozitív exporthatás 2024-ben is megmarad, de már jóval kisebb mértékben.
Az idei év elejétől az EU-s források harmadát jelentő 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező EU-s források növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, főként a beruházásokon keresztül, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést. Az idei növekedést ezen felül támogatják az érdemben helyreálló reálbérek, az elhalasztott fogyasztás pótlása és a mérséklődő kamatok hatására várhatóan élénkülő beruházások. Az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődésből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és a BYD építése és esetleges próbaüzeme is segíti a növekedést –, ami részben megalapozza a 2025-ös, az idei évhez képest kismértékben gyorsuló növekedést. Horváth András, MBH vezető elemző
