A 2022-es népszámlálás előzetes adatai szerint mintegy 600 ezer részben vagy egészben vályogból épült lakóingatlan van jelenleg Magyarországon, ami megegyezik a panellakások számával. A vályogépületek ingatlanpiaci helyzetéről mégis keveset hallani, pedig sokakat érint, hogy miként lehet ezeket értékesíteni, illetve a vevők milyen feltételekkel kaphatnak lakáshitelt a vásárlásra.
Sokan a szegénységgel azonosítják, pedig…
A vályog megítélése nagyon vegyes. Egyfelől sokan tekintenek rá úgy, mint a jövő környezetbarát építőanyagára, hiszen kizárólag természetes anyagokból - általában 40 százalék agyagból, 40 százalék iszapból és 20 százalék homokból – áll, emellett pedig remek hőszigetelő és páraszabályozó képeséggel bír. Ugyanakkor sokszor a szegénység, a rossz minőségű otthon szinonimája is, mert legtöbbször kisebb településeken, falvakban, tanyákon találkozhatunk ilyen épületekkel, amelyek zöme régi, rossz állapotú ingatlan.
Ez a kettősség jellemzi a vályog épületek piacát is. Sokan ódzkodnak az ilyen lakásoktól, attól tartva, hogy nem elég tartósak és nem tartják az értéküket, így aztán később alacsonyabb áron lehet majd értékesíteni is ezeket.
Szakemberek szerint egy megfelelően karbantartott és szigetelt vályogház tartóssága versenyezhet egy téglaépítésű ingatlanéval, ám a beázások, a vizesedések komoly károkat képesek okozni benne. Az értékállóság már összetettebb kérdés, hiszen a tanyák, falvak ingatlanjainak értéke eleve alacsonyabb a városi lakásokhoz képest, de a Bankmonitor szakértői szerint számít az elhelyezkedés és az épület jellege is. Egy Balaton-felvidéki, jó állapotú, népszerű településen lévő vályogból készült parasztház például biztosan jó áron találhat gazdára, hiszen itt a hagyományos építőanyag összhangban van az ingatlan jellegével is.
