Az elemzés készítői megjegyzik: uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is nagyban befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2019-ben 79 százalék volt ez az arány.
2019-ben az éves munkaerőegységben (ÉME) kifejezett élőmunka-felhasználás 359 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ez 8,4 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (241 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2019-ben 9,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2019-ben is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2019-ben 426 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 6,9 százalékkal többet, mint az előző évben.
Az Eurostat három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2019-ben 7,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest.
A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik
- Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
- Budapest és Pest a gyümölcsfélék és burgonya,
- Nyugat- és Dél-Dunántúl a bor,
- Közép- és Nyugat-Dunántúl az egyéb növényi termékek kibocsátásából.
A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között nagy az eltérés. A növénytermesztés aránya Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot (57 százalék), míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Alföldön volt átlag (36 százalék) feletti.
2019-ben az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nőtt. Magasan átlag feletti volt a növekedés a Nyugat-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön, és jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon.
Mely régió teljesít átlag felett?
2019-ben a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forint jövedelmet jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (60 ezer és 180 ezer forint) között mozgott: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon az átlag körül szóródott, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét (46-47 százalékát), a gyümölcstermesztési kibocsátás 50, a kertészeti 68 százalékát adta.
