Budapest egészében 4 százalékkal, a végleges, valós számokban várhatóan 38 ezer közelébe nőtt tavaly a tranzakciók száma. Az élénkülés 13 kerületre érvényes, a legnagyobb arányt (57 százalék) a XII. kerületben érte el. Második helyen az V. kerület áll 47 százalékkal, még a VI. és a XXIII. kerület ért el 25 százalék feletti tranzakciószám növekedést. Mivel a négy kerület egyikében sem torzította a számokat nagy lakásépítési aktivitás, emiatt jórészt szerves keresletélénkülés indukálta piacbővüléssel állhatunk szemben ezek esetében.

Bő harmadával drágult a veszprémi átlagár

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly az összes vármegyében ismét drágulást mutattak a számok, az élen Baranya áll közel 32 százalékos árnövekedéssel, és még Somogy, valamint Csongrád-Csanád értéke haladta meg a 25 százalékot. Másik végletként, a 15 százalékos szinttől Pest, Vas és Tolna maradtak el. Nagyvárosaink közül Veszprém drágult legjobban (35 százalék), valamint Pécs és Győr fértek még fel a dobogóra 29-30 százalék közötti arányszámokkal.

Már négy kerület átlagára van a milliós szint felett

A budapesti árváltozás rangsor élén 26 százalékkal a XVI. kerület áll. A VIII. kerület kivételével, a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek, az V., VI., VII. és IX. a hátsó harmadban vannak, miközben forgalomnövekedésben az élbolyban szerepelnek. Az elemzéshez megfelelő számú tranzakciót felmutatni tudó, és nagy volumenű lakásépítések statisztikákat „megzavaró” hatásától mentes irányítószám-körzetek közül a 1016-osban (Krisztinaváros egy része / Naphegy / Gellérthegy) nőtt legjobban, 32 százalékkal az átlagár. Csökkenő átlagárú fővárosi irányítószám-körzet egy sem volt tavaly.