Ha nem a drágulás ütemét, hanem az átlagos négyzetméterárakat vizsgáljuk, a főváros V. kerülete stabilan vezeti a budapesti árrangsort 1,265 millió Ft/m2-rel. Az egymilliós szintet még az I., II. és XII. kerület lépik át, a XI. kerület pedig csak hajszállal marad el attól. A másik végletet, egyedüliként éppen az 550 ezres szint alatt a XXIII. kerület adja, mely egy év után ismét az utolsó helyre került. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt meghaladta az 1,7 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 871 ezer Ft/m2-re nőtt tavaly.
Vármegyei és nagyvárosi ranglista
A vármegyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly 724 ezer Ft/m2 átlaggal. Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron hármasa szűk intervallummal, 560-570 ezer Ft/m2-rel következnek ez után. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, tavaly 168 ezer Ft/m2 átlagértékkel, egyedüliként a 200 ezres limit alatt.
„A vármegyeszékhelyek ársorrendjének szokásos négyes élbolya 2022-ben szétszakadt és így alakult: Veszprém (646 ezer Ft/m2), Debrecen (630 ezer Ft/m2), Győr (620 ezer Ft/m2) és Székesfehérvár (595 ezer Ft/m2). A sor másik végén változatlanul Salgótarján áll 192 ezer Ft/m2 átlagértékkel” – sorolja az adatokat Valkó Dávid. Az országos átlagár tavaly 635 ezer Ft/m2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 429 ezer Ft/m2.
Az új lakáspiaci ciklusban még jobban terjedhet az energiatakarékos szemlélet
2022 felemás év volt a lakáspiacon. Nyártól kezdve a negatív folyamatok – romló gazdasági kilátások, eszkalálódó háború, növekvő infláció és hitelkamatok – mélyültek, amit a rezsidíjak drasztikus emelkedése tovább súlyosbított. Ezek összesített hatásaként, az emelkedő ciklus kilencedik évében, tavaly év végére elfogyott a lakáspiac lendülete. A negatív fordulat – a régiós és az összeurópai trendeknek megfelelően – mind a tranzakciószám csökkenésében, mind pedig az árszínvonal mérséklődésében megmutatkozott. Ez a tendencia idén is folytatódik. Várakozásunk szerint 2024-2025-ig tartó lakáspiaci recesszióval számolhatunk. A magas inflációs környezetben a háztartások reáljövedelmének mérséklődése várható, ami továbbra is alacsony szinten tartja a keresletet, így a lakásárak 2024-ig alapvetően stagnálhatnak.
