Az ÁSZ 2000-ben átfogóan ellenőrizte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tevékenységét, majd 2002-ben az áfa, 2004-ben a személyi jövedelemadó bevallási és visszaigénylési rendszert, 2005-ben pedig a társasági adó beszedésére kialakított rendszer működését értékelte. A számvevőszék összefoglalója szerint az öt év alatt a beszedett költségvetési nettó bevételek 60 százalékkal, ezen belül az önadózáson kívüli bevételek 23 százalékkal nőttek, a hivatal működésére fordított kiadások 12,5 százalékkal emelkedtek.
A pénzügyminiszter segített
Az ÁSZ megállapította, hogy a pénzügyminiszter intézkedéseivel, iránymutatásaival segítette az APEH adóbeszedési tevékenységét, ugyanakkor a hivataltól kért adatok, információk nem hasznosultak megfelelően. A pénzügyminiszter a vizsgált időszak mindegyik évében kezdeményezte a kormánynál a költségvetési törvény adó- és járulék-bevételi előirányzatainak módosítását, továbbá 2004-2005-ben a legfontosabb adótörvények 41-szer módosultak. Az éves költségvetési bevételi előirányzatokat a hivatal 2000-2003. között teljesítette, a 2004-2005. években azonban már nem.
A pénzügyminiszter törvényt sértett
A jelentés szerint a pénzügyminiszter 2004-ben megsértette a költségvetési törvényt, amikor az előirányzatok alulteljesítése ellenére engedélyezte az érdekeltségi jutalom egy részének kifizetését, 2005-ben ezt a törvény módosítása tette lehetővé.
Egyre több feladat
Az adóhivatal részben a jogszabályokban rögzített feladatbővülések miatt folyamatosan változtatta szervezeti struktúráját és szabályozási rendszerét. E szervezeti változtatásokat megelőzően az átalakításokkal és összevonásokkal, új szervezeti egységek létrehozásával, ezáltal az irányítás megváltoztatásával kapcsolatosan koncepciót, illetve hatástanulmányt nem készített, amely azok indokoltságát alátámasztotta volna - közölte az ÁSZ. A jelentés megállapítja, hogy az adóhivatal számára az APEH-törvényen felül egyéb jogszabályok növekvő számban határoznak meg feladatokat. Az adók és járulékok behajtására kezdeményezett végrehajtási eljárások mellett a különböző törvények már 80 jogcímen írnak elő külső megkeresésre feladatot. Ezek egy része nem, vagy csak közvetve jelent költségvetési bevételt. A hátralékkezelési feladatok végrehajtására 2004-2005-ben rendelkezésre álló humánerőforrás-kapacitásnak már mintegy 30-40 százalékát a külső megkeresésre végzett behajtások kötötték le, amelyek teljesítése esetenként 10-11 ezer forintos költségkihatással járt és 6-7 ezer forint beszedését eredményezte.
Külső vizsgálatok nem mentek jól
#page#
A kötelezően elvégzendő ellenőrzések közül a legnagyobb adóteljesítményű adóalanyok ellenőrzései javították, a külső megkeresés alapján végzett vizsgálatok rontották az ellenőrzések eredményességét és hatékonyságát. Csökkenő számú ellenőrzés mellett mintegy 68 százalékkal nőtt a megállapítással feltárt nettó adókülönbözet, és mintegy kétszeresére a kiszabott szankciók összege.
Informatika: kevés pénz
Az informatikai fejlesztésekre fordítható beruházási keret 2003-tól több mint 40 százalékkal csökkent, emiatt a hivatal nem tudta végrehajtani egyes, a feladatellátás informatikai támogatása szempontjából alapvető fontosságú fejlesztéseit. Az ÁSZ szerint a Pénzügyminisztérium nem készített felmérést, vagy elemzést az APEH feladatainak ellátásához szükséges humánerő-forrás mértékéről és összetételéről. A PM anélkül rendelt el mintegy 10 százalékos létszámleépítést, hogy elemezte volna annak hatását a szervezeti struktúrára, a feladatellátás színvonalára, illetve a költségvetési bevételek beszedésének kockázatára.
A jutalom nem ösztönöz
A pénzügyminiszter az éves költségvetési törvény felhatalmazása alapján minden évben meghatározza az APEH számára az érdekeltségi jutalom kifizetésének feltételeit. E teljesítményelvárások közül több nem ösztönöz eredményesebb és hatékonyabb munkavégzésre, illetve többletteljesítmény elérésére. Az APEH érdekeltségi rendszerében kialakított teljesítménymutatók több mint felének teljesítése nemcsak a hivatal szakmai tevékenységétől függ. A pénzügyminiszter úgy határozta meg az igazgatóságok által elérhető pontszámokat, hogy azok ösztönöztek ugyan a tervszámok teljesítésére, de túlteljesítésre már nem.
Több forrás kell
A számvevőszék szükségesnek tartja, hogy a pénzügyminiszter biztosítson pénzügyi forrást az APEH informatikai eszközállománya műszaki színvonalának megőrzéséhez, illetve fejlesztéséhez a jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtása érdekében, valamint alakítsa át a hivatal részére megfogalmazott teljesítmény-elvárásokat oly módon, hogy valamennyi hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésre, többletteljesítmény elérésére ösztönözzön, illetve azok teljesítése mérhető legyen. Az ÁSZ javasolja a pénzügyminiszternek: írja elő az APEH elnöke számára, hogy dolgoztassa ki az egyes szakterületek, ezen belül a külső megkeresések alapján lefolytatandó behajtások, végrehajtások feladatainak ellátáshoz szükséges humánerőforrás-kapacitás rendszeres és azonos mutatószámokon alapuló tervezésének és elemzésének módszerét, valamint készíttessen ilyen elemzéseket a humánerőforrás optimális elosztása érdekében.
