Nyikos Katalin kifejtette: a finanszírozott összeg növekedésében komoly szerepet játszott az áremelkedések mértéke, míg a szerződött darabszám csökkenése elsősorban a piaci környezet bizonytalanságával, az eszközök drágulásával és az ellátási láncok akadozásával magyarázható.
A lízingszolgáltatók elsődleges ügyfélköre továbbra is a kis- és középvállalati szektor (kkv), ide tartozik a lízingügyfelek 64 százaléka, míg a nagyvállalatok 19 százalékot, a lakossági ügyfelek pedig 8 százalékot képviselnek.
Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta: a lízingpiac szereplői 2023-ra a finanszírozott összeg stagnálására, esetleg kisebb növekedésére, valamint a szerződések számának stagnálására számítanak.
(MTI)
