A fel nem vett nyugdíj sem része a hagyatéknak
A felmérés résztvevőinek csak kevesebb mint fele tudta, mi lesz a sorsa az elhunyt utolsó havi, fel nem vett nyugdíjának. Az utolsó havi nyugellátás nem része a hagyatéknak, de nem is juthat hozzá bármelyik rokon, mint ahogy sokan azt gondolták. A fel nem vett, rendszeres szociális ellátások, mint a nyugdíj vagy a munkanélküli segély esetében a törvény szabályozza, ki veheti fel ezeket az örökhagyó halála után. A jogosult halála esetén ez elsősorban a vele együtt élő házastársa, ha nem volt házastársa vagy már ő sem él, akkor sorrendben a gyermeke, majd az unokája, szülei, nagyszülei és végül a testvére kaphatja meg a kifizetetlen nyugellátás jogcímén járó összeget, csak ezek hiányában veheti fel az örökös.
Szintén sok a tévhit azoknak a vagyontárgyaknak az örökléséről, melyekről az elhunyt öröklési szerződésben rendelkezett. Az idős korukra egyedül maradt, de rendszeres gondoskodásra, ápolásra szoruló embereknél egyre gyakoribb, hogy öröklési szerződést kötnek, amelyben úgy rendelkeznek, aki rendszeresen gondjukat viseli, ápolja őket a haláluk után, ő örökölje meg a teljes hagyatékukat vagy annak egy részét, például a lakásukat. Ilyenkor a törvényes örökösök még a kötelesrészre sem tarthatnak igényt minden esetben, ezt a felmérésben résztvevők kétharmada nem tudta. A jogszabályok szerint, ha az öröklési szerződés megkötése után eltelik két év, a törvényes örökösök az öröklési szerződésben foglalt vagyontárgyak után nem jogosultak még kötelesrészre sem. Ha azonban az örökhagyó az öröklési szerződés megkötése után két éven belül meghal, akkor a törvényes örökösöknek jár a kötelesrész, és ennek alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon és a ténylegesen nyújtott gondozás értékének különbözetét.
