Ugyanakkor az új lakások viszonylag jól állták a sarat, tavaly az átlagos négyzetméterár 900 ezer forint lett, 25 százalékkal magasabb, mint 2021-ben. Ugyan Budapesten az V., illetve a XII. kerületben már a 2-2,5 milliót is elérték a négyzetméterárak, a fővároson kívül egyelőre csak a balatoni agglomerációban jellemzőek az 1 millió feletti összegek. (Az új lakások statisztikájáról ugyanakkor tudható, hogy az oda bekerülő adatok gyakran több negyedévvel korábbi szerződéseken alapulnak, amelyekbe írt vételár általában jóval alacsonyabb, mint az adásvétel lezárásakor jellemző piaci érték.)

A használt lakások átlagos négyzetméterára 20,6 százalékkal nőtt 2021-hez viszonyítva. Ezen belül Budapesten a panelek 23, az egyéb társasháziak 18, míg a családi házak 13 százalékkal drágultak.  Az árak alakulásában itt a IV. negyedév bizonyult vízválasztónak, akkor a családi házak négyzetméterára jelentősen, 13 százaléknyit esett, míg a többlakásos házaknál a növekedés csak stagnálásba fordult.

A fordulat többé-kevésbé eltérő arcát mutatta a különféle településeken is. Míg az éves forgalmat tekintve a főváros meg tudott őrizni némi, 4,3 százaléknyi bővülést is, addig a megyeszékhelyeken átlagosan 19, a városokban 17, a községekben 8 százalékos csökkenést regisztráltak. A visszaesés az év végéhez közeledve egyre nőtt: a IV. negyedévben a megyeszékhelyeken már 40, a városokban 28, a községekben pedig 14 százalékkal kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban. Az árak csökkenése csak részben követte ezt a mintát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összefoglalója szerint október-decemberben a nominális árváltozás az előző negyedévhez képest Budapesten -1,1 százalék, a vidéki városokban -2,9 százalék, míg a községekben -6,6 százalék.