A kis- és középvállalatok üzleti várakozásainak tendenciája 2005 májusában vélhetően túljutott a két éves mélypontján. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kis- és középvállalati konjunktúra-indexe 47,6 százalék volt, megegyezett az előző hónap bizalmi mutatójával. A második félév bizalmi felmérésének eredményei erősödő üzleti várakozásokat tükröznek. A decemberben elkészült index apropóján az Ecostat azt közli, hogy a magyarországi kis- és középvállalatok jövőbeni fejlődési esélyeit pozitívan érinti a háztartások növekvő fogyasztása és a lassuló infláció. A felzárkózás gyorsítása szempontjából kockázatot jelent a hazai gazdaság lassan javuló belső egyensúlyi helyzete. Az államháztartás konszolidálása vélhetően nem fog együtt járni a versenyszféra terheinek növelésével, a szektor céltámogatásai az uniós keretekből 2006-ban biztosítottak. A fejlesztésekhez igénybe vehető források érzékelhetően bővülnek.
A kis- és középvállalati szektor 2006 első félévére a nemzetgazdaság helyzetét valamivel borúlátóbban értékeli, mint saját lehetőségeit. A korábbi felmérés óta bekövetkezett fordulatban a Fitch hitelminősítő negatív döntése is szerepet játszott, ami azonban nem idézett elő tartós változást sem a tőzsdei folyamatokban, sem a forint árfolyamában. A nemzetgazdaság kismértékben javuló kilátásaiban bízik a hazai vállalatok egynegyede, stabilitásban reménykedik 42 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya indokolatlanul magas, 33 százalék. Saját vállalkozásuk féléves kilátásait optimistán ítéli meg a cégek egynegyede, többségük helyzete stabilitásával számol. A pesszimista válaszok aránya kedvező, mértéke 25 százalék. A vállalkozások korábbinál szűkebb köre, 31 százaléka számol a következő félévben teljesítményének bővülésével. A fejlődésben bizakodó cégek 15 százaléka dinamikus, 5%-ot meghaladó teljesítménytöbblet elérését, többségük átlag körüli árbevétel növekedést valószínűsít.Ebben az évben a KKV-k 23 százaléka erősödő piaci versenyt feltételez működési területén. A pesszimista válaszok körének negyedéven belüli 16 százalékpontos csökkenése a szektor javuló versenyképességére utal. Ezzel indokolható az új, tőkeerős versenytárs megjelenésétől tartó vállalkozások 10 százalékpontos csökkenése. A KKV szektor beszállítói lehetőségeinek megítélése az elmúlt évben ingadozott, 2005 végén a vállalkozások negyede tartja magát esélyesnek a multinacionális vállalatokkal való sikeres együttműködésre.
#page#
Az első félévében a hazai kis- és középvállalatok gazdálkodási körülményei javulnak. A szektor tőkeellátottságát, piacképességét javító közvetlen támogatások bővítését az uniós források növekvő mértékben biztosítják. A cégek piaci alkalmazkodását serkenti a hazai gazdaság dinamikus fejlődése és a lakossági fogyasztás élénkülése. A KKV szektor előrejelzése szerint tevékenységének bővítését az általuk vártnál szerényebben élénkülő belföldi kereslet akadályozza. A korábbi hónapokhoz képest előbbre sorolódott, második helyre került és kritikusabb megítélést kapott a gazdasági környezet kiszámíthatósága. A vállalatok egyharmada fejlődése legfőbb korlátjának az éles piaci versenyt tekinti. Június végéig a vállalkozások többsége (60-48%-a) készletállománya szinten tartására törekszik. Saját előállítású készletei növekedésére a cégek egyötöde, csökkenésére 23 százalékuk számít. A működéshez tárolt alapanyagok és félkésztermékek állománya összességében nem változik, a vállalatok 27 százaléka szerény készletcsökkentést, 25 százalékuk kismértékű készletnövelést tervez megvalósítani a következő fél évben. A rövid távú hazai értékesítési lehetőségek megítélése borúlátóbb a korábbinál. A novemberi 26 százalékkal szemben javulást mindössze 17 százalékuk feltételez, változatlanságot 60 százalékuk vár. A külpiaci értékesítés megítélése alig változott, a feltételek fennmaradását várja az érintettek 63 százaléka, bővülő keresletben bízik a KKV-k egyötöde.
Magyarország uniós csatlakozását követően javult a hazai tulajdonú vállalkozások jövedelmezősége. A gazdasági konjunktúra és a bővülő források hatására tőkeellátottságuk kedvezőbb lett. A cégcsoport hitelellátottsága megfelelő. A KKV-k pénzügyi helyzete 2006-ban várhatóan tovább javul, jóllehet a közterheik érdemi mérséklése későbbi időre halasztódott. Decemberben a hazai vállalkozások 52 százaléka nem számolt likviditási helyzete fél éven belüli jelentős változásával. Kedvezőbb a korábbinál, hogy egy hónap alatt 13 százalékról 21 százalékra emelkedett a javuló pénzügyi helyzet kialakulását prognosztizáló cégek aránya. A likviditási nehézségek leküzdésére a vállalatok többsége, majdnem 60 százalékuk fejlesztései elhalasztását, második lehetőségként pénzintézeti hitel felvételét tenné megfontolás tárgyává.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően novemberben folytatódott az év egészére jellemző dezinflációs tendencia. Az infláció 3,3 százalékra mérséklődött a maginfláció csökkenése mellett. A múlt év második felében a KKV szektor havi inflációs előrejelzései rendre meghaladták a realitásokat. A legutolsó felmérés alkalmával némiképp korrigálták túlzott prognózisaikat, ám a megjelölt éves 4,9 százalékos inflációs várakozás még így is jóval magasabb a reálisan várhatónál. A decemberre vonatkozó 12 havi árindexet nem módosították a vállalatok, továbbra is 4,6 százalékban jelölték meg. A KKV szektor 2005. évi saját hatáskörű értékesítési áremelési szándéka 3,3 százalék, valamivel magasabb a korábbi előrejelzéseknél.
