Ha Írországot vagy Portugáliát vesszük példaként, az Európai Unióhoz csatlakozásuk időpontjában a gazdasági fejlődés és a befektetések valóban jelentősek voltak. Sok szakértő úgy véli, hogy Magyarország ezt a modellt fogja követni - ezzel a gondolattal indul az elemzés, majd rátér Írország elemzésére.
Az ír növekedés sem indult el varázsütésre az EU-csatlakozás következtében. A 70-es évek végén és a 80-as évek elején még az ír kormány is nagy államháztartási deficittel küzdött, az adóterhek általában magasak voltak (az áfa például 35 százalék volt). A 80-as évek közepén ráadásul az ország gazdasági recesszióba került, amelynek következtében a kormány megszorításokat vezetett be: így például szűkítette az egészségügyi és szociális ellátórendszert, átalakította az adórendszert, amelyen keresztül ösztönözte a munkavállalást is. Létfontosságú volt azonban, hogy ezeket a döntéseket az ellenzék is támogatta. Az intézkedések eredményeként Írországnak hamarosan sikerült felzárkóznia Európához, majd 2003-ra az egy főre jutó GDP már az EU átlaghoz képest 140 százalék volt.
Négy-ötszázalékos gazdasági növekedés?
Írországhoz hasonlóan a magyar kormány is az erőforrásai felett költekezett. Az mindenképpen dicséretes, hogy a "jobb megelőzni, mint gyógyítani" elv alapján a kiadások lefaragásához nem várták meg a recesszió megérkezését - olvasható az elemzésben. Az ír modell követéséhez Magyarországon is szükség lenne konszenzusra a megszorító intézkedések és az adóreformok kapcsán, amely hozzájárulna az üzleti, befektetői környezet bizalmának erősítéséhez, a munkaerőpiac kifehérítéséhez. Ha ezek a feltételek megvalósulnak, a magyar gazdaság növekedése visszaállhatna a négy-öt százalékos - vagy még ennél is magasabb - szintre.
Az ingatlanpiac területén jelentős fejlődés várható. Budapesten kétmillió négyzetméter körül van az "A" kategóriájú irodák alapterülete, míg Bécsben 10,2 millió négyzetméter az ilyen irodafelület. Az ingatlanfejlesztők ugrásra készen állnak arra, hogy a magyar piaci réseket kitöltsék, amint a gazdaság ismét kiszámítható (4-5 százalékos) fejlődési pályára áll. Számos "megaprojekt" fekszik a tervezőasztalon, amelyek ha a következő 5 évben megvalósulhatnának, az iroda piac kínálatát legalább 1.850.000 négyzetméterrel bővítenék. (A parlament által elfogadott ingatlanadó akár a piac élénküléséhez is vezethet, mivel egyes elemzők szerint nem rettenti vissza a befektetőket.)
