Feldmár András: Szeressük egymást!
„Szabadságra vagyunk ítélve. Nem lehetek nem szabad. Minden pillanat kritikus pillanat, dönthetek így, vagy úgy. Szabad úgy tenni, mintha nem lennék szabad. Miért tesznek úgy sokan, mintha nem lennének szabadok? Hát mert a felelősség súlyos, amivel a szabadság jár. De ettől a felelősségtől nem lehet megszabadulni még akkor sem, ha zsarnokok alatt bújunk el önmagunktól.”
Márkázás: amiért a vásárló hajlandó fizetni
Az elmúlt évtizedekben a piaci verseny a márkát tette a megkülönböztetés egyik legfőbb eszközévé. A márka segít a víz fölött maradni a gyilkos versenyben, és minél erősebb, annál inkább súlyos pénzeket hoz a cégnek. Hogy mennyit? Az Apple márkanév például többet ér, mint a teljes magyar GDP.
Az új kulcsszó: empátia
Ha nem változik alapjaiban mostani, fogyasztás-centrikus világunk, közel az összeomlás – vallják egyre többen. A rendszerváltó szerepre számos alternatív gazdasági modell bejelentkezett már. Áttörést – most úgy tűnik – a társadalmi vállalkozások hozhatnak, a korábban sztárolt megosztásos, vagy a magas szinten támogatott körforgásos gazdaság helyett.
A szemünk előtt zajlik a forradalom
Alapvető átalakulások mennek végbe a világban: a megújuló energiaforrások terjedése és az intelligens M2M megoldások kombinációja teljesen új energiarendszer létrejöttét segíti elő. A helyi termelés és az okos háztartások kerülnek a középpontba, míg a nagy energiaszolgáltatók a gigantikus erőművek és a hatalmas távvezetékek hamarosan a múlté lesznek.
Szabadúszók gazdasága
Észrevette már, hogy mostanában mintha folyamatosan csúcsforgalom lenne? Mit csinál ennyi ember az utcán, a nap közepén? Senki nem dolgozik? Dehogynem. Csak nem úgy. A szabadúszók gazdasága a PwC előrejelzése szerint 2020-ra 43 milliárd fontos (közel 49 milliárd eurós) iparág lesz
Zöld biznisz & profit
Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, melyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.
Infógrafika: az agrárium ökolábnyoma
Az energiaszektor után a mezőgazdaság a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátást okozó ágazat. De ez csak egy az agráriumból eredő externáliák sorából. Ott van még a vegyszerhasználat, a talajerózió vagy a biológiai sokszínűség sérülése. Élelmiszernövényeket és állati takarmányt termeszteni rendkívül erőforrás-intenzív gazdasági tevékenység.
Múló rosszullét?
A terrorizmus mindenre hatással van a világon, ez alól a gazdaság sem kivétel. Az üzlet azonban, úgy tűnik, könnyebben kiheveri a hatalmas sokkokat, mint az emberek.
6 óra munka, 8 óra pihenés, 10 óra szórakozás
Állandó háromnapos hétvégék? Vagy hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás? Ki ne akarná? Azt gondolnánk, hogy a munkaadók. De nem így van. Sok cég számára megérné a 4 napos – sőt, merész elképzelések szerint még az annál is rövidebb – munkahét.
TV-ajánló: A piramisjátékos
Divatba jöttek a bűnelkövető milliomosok valós sztorijai. Megvetjük őket, mégis borzongatóan izgatnak, gyönyörködtetnek bennünket a pszichopata mogulok. Sikerük jele, hogy dúsgazdagok és ez akaratlanul is kivívja a csodálatunkat. Sajnos.
Cégbirodalmak házassága
Ahogy csökken a gigafúziók révén a génmódosított növényekre és a hozzájuk kifejlesztett növényvédőszerekre szakosodott cégek száma, úgy emelkedik ezzel párhuzamosan a vetőmagvak és a permetszerek ára.
Biztosítás: etikusan, olcsóbban
Jelentős változás előtt áll a biztosítási piac: 2017. január 1-től számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként, amelynek egyik hatása az, hogy jobban összehasonlíthatóvá válnak az ugyanolyan célt szolgáló megtakarítási formák. A várakozások szerint az etikus koncepció hatására erősödni fog az öngondoskodás a hazai lakosság körében.
Etikusan, olcsóbban
Jelentős változás előtt áll a biztosítási piac: 2017. január 1-től számos új rendelkezés lép életbe a biztosítási törvény részeként, amelynek egyik hatása az, hogy jobban összehasonlíthatóvá válnak az ugyanolyan célt szolgáló megtakarítási formák. A várakozások szerint az etikus koncepció hatására erősödni fog az öngondoskodás a hazai lakosság körében.
Hiánybetegség
Új jelenség a magyar gazdaságban a munkaerőpiac „kiszáradása”: miközben történelmi mélységbe süllyedt a munkanélküliségi ráta s csúcsra jár a foglalkoztatottság, addig soha nem látott mértékű Magyarországon a szakemberhiány.
K+F: Haladni kell a korral
Ha egy gazdaságban nincs innováció, nincs növekedés sem. Magyarország is csak akkor lehet sikeres a globális versenyben, ha a mindenkori kormányok a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való beruházásnak tekintik. A kitörésre most jó esély van. Létrehozhatunk egy új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek az újító cégek és iparágak lehetnének a bástyái.
Jövőtech 3.0
Utánanéztünk milyen használati eszközök, új gyógyászati vagy éppen szállítási technológiák tehetik majd egyszerűbbé hétköznapjainkat és nyújthatnak új üzleti lehetőségeket a következő 10-15 évben, azaz nagyjából 2030-ig.
Ideje belehúzni!
Dr. Márkus Csaba, a Deloitte partnere a hazai K+F tevékenységek bővülő támogatásáról beszél. A cél, hogy 2020-ra az országban a kutatás-fejlesztésre fordított összeg elérje a GDP 1,8 százalékát. Vajon sikerül?
Érdekesnek tűnik? Itt előfizethet!
