A kormányzati oldal 6-6,5 százalékos bruttó keresetemelést javasol a tárgyalásokhoz, de ez lényegében csak az inflációt ellentételezné. A magasabb járulékfizetési kötelezettségek miatt viszont csökkenek a nettó bérek, s ezért ilyen feltételekkel több mint 4 százalékkal csökkenne a keresetek reálértéke. Ezért a szakszervezetek többsége legalább 10 százalék feletti bruttó keresetemelési ajánlást tart szükségesnek, mert egyes számítások szerint még ilyen béremelésnél is mínuszban van a reálbér.
A munkáltatói érdekképviseletek ugyanakkor a számukra is kedvezőtlenebb költségvetési és adófeltételek miatt még a kormányzati javaslatnál is alacsonyabb, 3-4 százalékos bruttó keresetemelési ajánlást tartanak csak reálisnak. Hosszas alkudozás során alakulhat ki tehát a kölcsönösen elfogadható országos keresetemelési javaslat, amelyhez igazodhatnak az ágazati és a vállalati bértárgyalások.
Tárgyalástörténet
Egy évvel ezelőtt az október elején kezdett egyeztetésen hosszú ideig csak a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek vettek részt, a kormányzat és a nyilvánosság nem szerzett információkat a tárgyalások eredményéről. Arról csak november elején tájékoztatták először a kormányzatot és az újságírókat. A további, már a kormányzat részvételével megtartott többszöri tárgyalás november végére vezetett eredményre. A megegyezés szerint a 3,5 százalékos reálkereset javulás elérése érdekében 4-5 százalékos bruttó keresetemelést javasoltak a versenyszférának, illetve több évre szóló minimálbéremelésben, a szakképzetteknél bérminimum alkalmazásában is sikerült egyezségre jutni.
Két évvel ezelőtt november közepére, a nyolcadik tárgyalási fordulón jutottak kölcsönösen elfogadható kompromisszumra a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormányzat. Akkor arról állapodtak meg, hogy a reálkeresetek 3-4 százalékos javítása érdekében 6 százalék bruttó keresetemelést javasolnak a versenyszférának
