Sokáig velünk marad a két számjegyű drágulás
Amíg a CIB Bank tavaszi GDP-előrejelzése az év végéhez közeledve is megállja a helyét, az inflációs prognózist az elmúlt hónapokban folyamatosan emelni kényszerültek. A hazai gazdaságot az év eddig eltelt részében intenzív inflációs nyomás jellemezte, ami az év során egyre kiterjedtebbé és robusztusabbá vált. A kínálatoldali tényezők mellett az erős kereslet is felfelé hajtotta a pénzromlási ütemet, a gyorsulást pedig az ársapkák sem tudták megakadályozni. Így a CIB Bank előrejelzése szerint az októberi szintről az év végéig tovább emelkedik az éves fogyasztói árindex, és decemberben meghaladhatja a 23 százalékot. 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció körvonalazódik, és bár a harmadik negyedévtől elindulhat egy erőteljesebb lassulás, az éves átlagos infláció 17 százalék körül alakulhat, egyszámjegyű tartományba pedig csak egy év múlva kerülhet újra a pénzromlási ütem. Az érdemben lassuló növekedés és a visszaeső kereslet dezinflációs hatása lassan, fokozatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba, de a nagyon magas kiindulási szint, az inflációs várakozások nem megfelelő horgonyzottsága, a kínálatoldali feszültségekkel kapcsolatos kockázatok és a bizonytalan árfolyamkilátások megnehezíthetik az infláció letörését.
A rendkívül magas és még mindig emelkedő infláció, a nem megfelelően horgonyzott inflációs várakozások, illetve a külső és belső kockázatok (EU-források, külső egyensúly, globális befektetői hangulat) rövid távon nem teszik lehetővé a kamatszint mérséklését még a forintárfolyam stabilizálódása ellenére sem. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a jegybanknak különösen óvatosan kell alakítania a monetáris politikáját annak érdekében, hogy az októberi események ne ismétlődjenek meg. Így a következő hetekben még 18 százalékon maradhat az effektív kamatszint, amelynek óvatos lefaragása jövő év elején kezdődhet. Ha a várt dezinfláció megvalósul, az ország sérülékenységei enyhülnek és a kockázatok mérséklődnek, megnyílhat a lehetőség az egynapos betéti kamat és az alapkamat közötti rés fokozatos bezárására, majd az év utolsó részében akár az alapkamat mérséklésére is. Az alapforgatókönyv szerint 2023 végére az MNB alapkamata a jelenlegi 13 százalékos szintről 10 százalék közelébe, vagy kissé e szint alá mérséklődhet.
