Melyik a legkomplexebb adózási kérdés a multicégek szerint?

2016-hoz és 2018-hoz hasonlóan a tavalyi évben is a transzferárazás minősült a legfontosabb és legösszetettebb adózási kérdésnek a nemzetközi nagyvállalatok számára – derül ki a 2020-as globális adóügyi felmérésből, melynek célja, hogy rávilágítson a multinacionális vállalatok által legösszetettebnek tartott adózási területekre és azokra az adókockázatokra, amelyeket nemzetközi üzleti tevékenységük során figyelembe kell venni. A BDO Magyarország ügyvezetője összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat, melyre a vállalatoknak ügyelnie kell a transzferárazás kérdéskörében.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 2020-as globális adóügyi felmérés (2020 Global MNC Tax Complexity Survey) nemrégiben közzétett eredményei azt mutatják, hogy tizenöt adózási kérdés közül a transzferárazás áll a komplexitási skála élén. A felmérés megerősíti, hogy a transzferárazás az egyik legfontosabb és a legösszetettebb adózási kérdésnek számít hosszú évek óta a multik működésében: a transzferár kérdéskörét 110 válaszadó ország 63%-a minősítette az adójogszabályok legösszetettebb területének.

Ezek az eredmények nem meglepőek annak fényében, hogy a transzferárazás az OECD akcióterveinek középpontjában áll és ezáltal a multinacionális vállalatoknak foglalkozniuk kell az iránymutatásokban leírtakkal, mint például a csoporton belüli részletes kockázatelemzés, mely segít felmérni, mely egységek viselik és melyek ellenőrzik a pénzügyi kockázatokat. Ezek egyértelmű elhatárolása jelentős hatással van a szokásos piaci ár meghatározására minden vállalatközi ügylet esetében.

(Fotó: Pixabay)

A multinacionális vállalatok szemszögéből vizsgálva érthető a transzferár kérdéskörének népszerűsége, mivel a belső értékláncokban az értékteremtő folyamatok országhatárokon átívelő pénzügyi leképezése transzferárak nélkül szinte lehetetlen lenne. A transzferár intézménye azonban egyediségéből adódóan megnehezíti a transzparens monitoringot, amely adózási szempontból bonyolult feladványt állít az alkalmazó szervek számára.

A felmérés alapján szükséges kiemelt figyelmet fektetni a nagy kockázatú ügyletek elemzésére és dokumentálására, hogy az ezekből eredő transzferárképzés összhangban legyen az értékteremtéssel. A vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy minden esetben elvégezzék a dokumentáció három szintjéhez szükséges kutatásokat (országonkénti jelentés, fődokumentum, helyi dokumentum(ok) és az immaterális javak (DEMPE elemzés) valamint a pénzügyi tranzakciókhoz szükséges elemzéseket. Ezek alapján egyértelmű, hogy a multinacionális vállalatoknak sok időt és erőforrást kell fordítaniuk a transzferár-tervezésre és az előírásoknak való megfelelésre.

„Ha előre tekintünk a két év múlva esedékes felmérés eredményeire, akkor várhatóan a transzferárazás a jelenleginél is magasabb százalékban bizonyul majd a legkomplexebb témakörnek, mivel a multinacionális vállalatok digitális jelenlétére vonatkozó új adóztatási rend bevezetése is hamarosan aktuálissá válik” – fejtette ki Orbók Ilona, a BDO Magyarország ügyvezetője. „Az OECD égisze alatt a 140 országot tömörítő Inkluzív Keret („Inclusive Framework”) tagjai aláírták azt az új adó- és transzferár-megközelítést, ami alapján bizonyos multinacionális vállalatok nemcsak ott adóznának, ahol hagyományos adóügyi jelenléttel rendelkeznek, hanem ott is, ahol digitális tevékenységből származó jövedelemre tesznek szert. Ez a javaslat a kétpilléres megközelítés "első pillérének" nevezhető, amelynek első pillére a digitális gazdaság megadóztatását, a második pillér pedig egy előre meghatározott minimális adóteher előírását tartalmazza.”

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo