Az új elnök kinevezésével a kormány és a jegybank viszonyában új korszak következhet, ráadásul fél éven belül a jegybank teljes felső vezetése is lecserélődhet, hiszen lejárnak az alelnöki mandátumok is. Elsőként Szapáry Györgyé - még februárban. Helyére jogilag még Járai Zsigmondnak kell jelöltet állítania, ám vélhető, hogy megegyezik utódjával e személyi kérdésben. A nyáron aztán Auth Henrik és Adamecz Péter sorsáról, utódlásáról is dönteni kell.
Az utóbbi négy és fél év kényszerű együttélése és súlyos konfliktusokkal terhelt kapcsolata után persze nem meglepő, hogy a kormányfő nem marasztalja Járai Zsigmondot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. Helyére nyilván olyan szakembert keres, akit nemzetközi tapasztalata, elismertsége, hazai tekintélye és szakmai felkészültsége, valamint egyensúlyérzéke alkalmassá tesz a független intézmény irányítására, ám aki egyben kész a konvergenciaprogram és a reformok ésszerű, a jegybanki működéssel összeegyeztethető támogatására.
Számos jelöltet emlegettek korábban Járai Zsigmond helyére, miután a szocialisták választási győzelmét követően egyértelművé vált, hogy a jegybank elnöke új ember lesz 2007 márciusában.
Hosszú ideig Surányi Görgyöt tartották esélyesnek a szakértők, miután a CIB-tulajdonos Banca Intesa Group közép-európai regionális igazgatója már két ízben betöltötte ezt a posztot, és nemzetközi elismertsége is megkérdőjelezhetetlen. Ám ő néhány hónapja határozottan cáfolta, hogy bárkivel is tárgyalt volna erről. De komolyan szóba került Karvalits Ferenc neve is: a Wallis és a Graphisoft igazgatóságának tagja, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. elnöke korábban dolgozott a jegybankban, és három éven át volt a CIB vezérigazgatója. Az utóbbi időben esélyesnek tűnt Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a jegybanktanács tagja is - az MNB-t például ő képviselte a konvergenciatanácsban, és együtt tudott dolgozni a kormány tagjaival.
