Az Egészségügyi Világszervezet a testtömegindex (BMI) alapján rangsorolt. Az eredmény meglepő, hiszen a csendes-óceáni kis szigetországokban a legmagasabb az elhízás aránya a világon. Ugyanezeken a helyeken magas a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegségek aránya.

Általános okként a 20. században bekövetkezett étrend-változást lehet detektálni, az importált, feldolgozott élelmiszerek fogyasztását.

Egyiptomban, Katarban és az Egyesült Államokban az elhízott lakosok száma meghaladja az 1 millió főt.

A fő ok, a rossz étkezési szokások némi kulturális különbséggel. Egyiptomban a magas élelmiszerinfláció arra késztette a lakosokat, hogy alacsony költségű, magas kalóriatartalmú ételeket fogyasszanak. Az élelmiszer-ellátás bizonytalanságainak csökkentése érdekében a kormány csökkentette a kenyér, a búzaliszt, a cukrot és az étolaj árát.

Katarban, a világ egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkező országban az elhízásra való genetikai hajlam és a mozgásszegény életmód rontja a gazdag étrend egyébként jótékony hatását.

Az Egyesült Államokban pedig a nagyobb adagok fogyasztása jelenti az egyik legfontosabb okot, amely a felnőttek és a gyermekek elhízásában szerepet játszik. Például az amerikaiak 20 százalékkal több kalóriát fogyasztottak 2000-ben, mint 1983-ban. Évente 195 font húst esznek, szemben az 1953-as 138 fonttal. Gabonafogyasztásuk pedig 45 százalékkal nőtt 1970 óta.

Ezek az adatok a BMI-értékeken alapulnak, amelyek azonban nem veszik teljes mértékben figyelembe a nagyobb csont- és izomtömegű testtípusokat.