A találkozó kedvezőtlen előjelek közepette kezdődött. A német kormány szóvivője ugyanis közvetlenül a két vezető tanácskozása előtt megerősítette: Merkel nem enged a "27-ből", ragaszkodik ahhoz, hogy a gazdasági és pénzügyi politika összehangolásában az Európai Unió valamennyi tagállama vegyen részt. Nicolas Sarkozy ugyanakkor korábban egy olyan, úgynevezett európai gazdasági kormányt követelt, amelyben csak az euróövezet tagállamai működnének közre.

27 vagy 16?

Értesülések szerint ezzel összefüggésben egyfajta kompromisszum született. Merkel kancellár korábbi elkötelezettségét igazolta az az állásfoglalás, amely szerint a szóban forgó, a pénzügyi válság kezelésére hivatott gazdasági kormányban az unió valamennyi tagállamának részt kell vennie. Ezzel szemben Sarkozy álláspontja diadalmaskodott annak leszögezésében, hogy - szükség esetén - az euróövezet 16 tagállamának kell minderről tárgyalnia. A két vezető egyetértett abban: a jövőben átmenetileg meg kell vonni a szavazati jogot azoktól a tagállamoktól, amelyek rendszeresen megsértik a maastrichti szerződés 3 százalékos költségvetési deficitkritériumát.

Kell a takarékosság

A francia elnök németországi látogatására eredetileg egy héttel korábban került volna sor, Berlin azonban a vizitet alig néhány órával Sarkozy érkezése előtt lemondta. A német kormány azon a napon fogadta el az ország háború utáni történetének legdrasztikusabb takarékossági programját, amit a francia államfő a diplomáciában szokatlan módon bírált. Sarkozy úgy vélte, hogy mindenfajta takarékossági program a gazdasági növekedést fékezi. Berlin a bírálatot visszautasította, azt hangoztatva, hogy a takarékosság elkerülhetetlen, de nem feledkezett meg a növekedés ösztönzőiről sem. Sarkozy mostani látogatásának előestéjén szakértők úgy foglaltak állást: az unió, illetve az euróövezet jövője érdekében elengedhetetlen, hogy Berlin és Párizs közös nevezőt találjon, és ismét vállalja az unió motorjának - általuk betöltött - korábbi szerepét.