A takarékoskodás mára szinte általánossá vált: az áramfogyasztásán a lakosság 84 százaléka fogott vissza valamennyit – közel harmaduk nagy mértékben –, a vízfogyasztásán pedig 78 százalék. Az energia- és vízhasználat visszafogásának rangsorát a háztartási gépek ritkább használata vezeti (50 százalék), ezt követi az öntözés (46 százalék), az autómosás (45 százalék) és a klímahasználat csökkentése (40 százalék). Mindössze a népesség 12 százaléka mondta, hogy semmiben sem fogta vissza az energia-használatot.

A kormány energiaválság-kezelését a magyarok inkább kedvezően értékelik: a „jó” és „jeles” osztályzatok együttes aránya 50 százalék, míg az elégtelen vagy elégséges minősítéseké 26 százalék. Az összkép mögött azonban mély törésvonal húzódik: a Tisza szavazóinak 81 százaléka adott jó vagy jeles osztályzatot, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk-szavazói inkább kritikusak (56 százalék vs. 20 százalék), míg az áprilisban nem szavazók és egyéb pártok támogatói inkább elégedettek (42 százalék vs. 21 százalék).

Hasonlóan táborfüggő a felelősség megállapításának kérdése is. A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét. A pártvonalak itt is élesen kirajzolódnak: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.