Vidéken a legdrágábbnak számító Veszprémben és Debrecenben tapasztalt négyzetméterár közelebb került a fővárosi legolcsóbb vizsgált környék áraihoz. Utóbbi két városban körülbelül 640, illetve 620 ezer forintot kellett adni egy lakás négyzetméteréért, de meghaladta a 600 ezer forintot az átlagos fajlagos ár Győrben is, ahol szintén jelentős volt a növekedés. Átlépték a négyzetméterárak az 500 ezer forintot Szegeden (545 ezer Ft/m2) és Gödöllőn (533 ezer Ft/m2), valamint megközelítették ezt a szintet Pécsen is. Az ingatlanárak viszonylatában az egyetemi városok közül az előző évekhez hasonlóan Miskolc számított a legolcsóbbnak, ahol 350 ezer forint körül mozogtak a fajlagos átlagárak.
Az MBH Index elemzői megvizsgálták azt is, hogy az egyetemre készülő diákok családjának a kollégiumi elhelyezés híján bérléssel vagy esetleg vásárlással könnyebb megoldani a lakhatást. A két megoldás közötti választás alapvetően befektetési döntés, amiben a két alternatíva jövőbeli költségeit javasolt összevetni, a döntésben azonban számos más tényező is szerepet játszik a lakásárak és bérleti díjak alakulása mellett. A fedezeti időtávok – vagyis az a minimum idő, amelyet az adott lakásban el kell tölteni ahhoz, hogy a vásárlás és bérlés költsége megegyezzen, illetve amelynél tovább tartva a lakást megérheti a vásárlás mellett dönteni –, magasan alakulnak a jelenlegi piaci körülmények között. Jelentősen rövidebbek lehetnek a fedezeti időtávok viszont akkor, ha a megvásárolt lakás legalább egy szobáját kiadják. A vidéki egyetemi városok közül így Pécsen akár 4,5 év alatt is megtérülhet az ingatlanvásárlás, és Miskolcon, valamint Debrecenben is rövidebb az időtáv, mint Budapesten, ahol már inkább hosszabb távú befektetésként értelmezhető a lakásvásárlás, ami nem csak egy ötéves egyetemi ciklusra korlátozódik.
