A napi fogyasztási cikkek kereskedelmének tervezésénél a koncentráció növekedésének egyik jellemző mutatója, hogy az öt legnagyobb vállalat tavalyelőtt még 48 százalékkal részesedett a forgalomból, múlt évben 51 százalékkal, míg 2005-re 56 százalék prognosztizálható.

A háztartások beszerzései szempontjából legnagyobb forgalmú kereskedelmi vállalatok ranglistáját a legutóbbi évben a Coop vezette a CBA, Tesco, Cora/Profi/Match/Alfa együttese és a Rewe cég két lánca, a Billa-Penny Market idén szeptemberben felbomlott kettes fogata előtt.

A piaci erőviszonyok olyannyira stabilnak látszanak, hogy a multinacionális kereskedelem legerősebb vállalatai közé tartozó francia Carrefour/Promodés hipermarket és a német Lidl diszkont lánc lemondott magyarországi tervezett belépéséről vagy legalábbis elhalasztotta azt.

Mivel a koncentráció erősödése mellett a forgalom is sokkal nagyobb lesz, a GfK kutatói nem számolnak a boltszám csökkenésével. A trendek inkább a bolthálózat szerkezetének változása irányában mutatnak. Így a hipermarketek száma az idén év végi 50-ről 2006-ban felmegy 68-ra. Piaci részesedésük pedig az ebben az évben várható 18 százalékról 25-re.

Összességében a modern bolttípusok pozíciója erősödik. A háztartások beszerzéseiből piaci részesedésük a jelenlegi 51 százalékról 58 lesz a GfK becslése szerint négy év múlva. (Modern bolttípusok a hiper- és szupermarket, diszkont és C+C-ből a háztartások beszerzése).

Bár a kis boltok száma egyelőre nem lesz kevesebb, piaci részesedésük a mostani 36 százalékról 30-ra csökken 2006-ban.
A többi bolttípus közül az áruházak tovább veszítenek jelentőségükből, a GfK stratégiai levele szerint.

Az elektromos háztartási készülékek forgalmában a nagy eladóterű boltok terjedése nyomán a koncentráció erősödése várható. A nemzetközi beszerzési társulások szerepének hatása még nem látható tisztán, ugyanis a koncentráció kockázatokkal is jár.

A barkácsáruházak szegmense fellendülőben van. Eladóterük 5 000 négyzetméternél nagyobb, ami tovább erősíti a koncentrációs trendeket.

A bevásárlóközpontok terjedési ütemének lassulását a GfK szerint a piac telítődése és a sikeres működetésre alkalmas helyszínek megfogyatkozása okozza. Az eddigieknél kisebb, bővebb profilú shopping centerek nyitása jellemzi az elkövetkező éveket ebben a szektorban.

A kereskedelem koncentrációja következtében várhatóan megváltozik az áruválaszték szerkezete is. Az EU-tagság következtében a jelenleginél több nyugat-európai áru kerül a boltok polcaira. Az erősödő kínálat következtében arra lehet számítani, hogy általában csökken majd az élelmiszerek és háztartási vegyi termékek ára. Mivel eladótérből is túlkínálat lesz, a verseny éleződésével mind nagyobb hangsúly kerül a hatékonyságra. Ennek következtében sokféle szerkezeti változás várható a kereskedelemben a következő néhány év során.