A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a januárban bejelentett módon 50 bázisponttal, 3,4 százalékra emelte az alapkamatot – a kamatemelési ciklus így már kilenc hónapja tart. Csütörtökön az is kiderült, hogy a jegybank a korábban közöltek szerint elkezdi az alapkamat és az irányadó, egyhetes betéti kamat közötti különbség ledolgozását: az aktuális betéti tenderen az MNB csak 30 bázisponttal emelte a ajánlatát, a bankoktól 4,6 százalékos kamat mellett fogadott el betéteket.
A fenti hír akár kedvező is lenne a hitelfelvevők számára, ám a money.hu szakértői szerint a múlt héten megjelenő többi információ az ő szempontjukból nagyon nem jó irányba mutató változásról szólt.
Hónapról-hónapra nagyobb infláció
Virág Barnabás, az MNB alelnöke kedden azzal szembesítette a szakembereket, hogy a jegybank szerint még januárban sem értünk el a 7,9 százalékos adattal az inflációs csúcsra. Véleményük szerint a február pénzromlás mértéke – a benzin- és az élelmiszerár stop ellenére – mindenképp meghaladhatja a 8 százalékot, sőt a 8,5 százalékot közelítheti. Virág szavai szerint „az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz, aminek még nem látni, hol lesz a vége”. Ez pedig azt jelenti – hárított el minden esetleges kétséget a jegybanki szakember –, hogy az MNB kamatemelési szigorát hosszabb időszakon keresztül kell fenntartani. Egyre gyengébbnek tűnik tehát az remény, hogy a nyári hónapokra le lehet állni a kamatemeléssel, s így a hitelkamatok is megdermednek. Ha pedig mégis így lenne, akkor már szinte bizonyos, hogy a korábban maximumnak tartott 5 százalék felett áll majd meg az irányadó kamat.
Háború, bizonytalanság, forintgyengülés – visszajön a heti kamatemelés?
Ezt a várakozást erősítheti a múlt csütörtökön kitört ukrajnai háború is. A harcok elindulásának hírére ugyanis a fejlődő országok fizetőeszközei jelentős mértékben gyengültek, kiváltképp igaz volt ez a magyar forintra. A február elején az euróval szemben még 352,8 forinton járó árfolyam múlt csütörtökön, az első rakétatámadások hírére 371,2 forintra ugrott, az 5 százalékot meghaladó drágulást követően nem voltunk túl messze ammindenkori rekordod jelentő 371,86 forintos szinttől.
Sajnos, az előttünk álló hét sem indul fényesen, az orosz nukleáris készültség elrendelése, a komolyabb kijevi ostromra való felkészülésről szóló hírek és az immár a bankpiacot is elérő bizonytalanság (Oroszország nemzetközi átutalási rendszerről, a Swiftről történő lekapcsolása, illetve a Sberbank európai leánybankjának csődje) nyomán az elmúlt napokban kissé konszolidáló forintpiacon hétfőn reggelre ismét drágult az euró, újra 371 forintot kell adni egy egységéért. A gyenge forint is a további kamatemelés irányába hat. Ne feledjük el, az MNB januárban csak azt deklarálta, hogy igyekszik visszatérni a havi egyszeri kamatszint módosításra, ám szükség esetén ismét rendelkezésére áll, hogy a heti betéti tendereken visszatérjen az irányadó kamat heti módosításához – ha ennek szükségességét látja.
Kamatemelésekkel indul a tavasz
Mindez a hitelkamatok további komoly emelkedését hozhatja magával.
Az első nagy tavaszi kamatemelési hullám március elsején érkezhet a piacra, ám a bankok árazási bizottságainak döntése sokszor igazodik ahhoz az időponthoz, amely általánosan a törlesztőrészletek befizetésének határideje a bankoknál. Így nem csak elsején, de az előttünk álló hét majd minden napján várható bejelentés a bankoktól – vélik a money.hu szakértői.
A jelzáloghitel piacon azt már tudni lehet, hogy a CIB Bank keddtől 15 bázisponttal emeli majd a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleinek (MFL) kamatát. Ennek következtében a CIB 5 MFL standard kamata 5,97 százalékról 6,12 százalékra emelkedik majd. Az emelés azt jelenti majd, hogy a legkomolyabb kedvezménykategóriában, a Magnifica kedvezménycsomagra jogosult ügyfelek esetében sem marad 5 százalék alatt az 5 éves kamatperiódusra kínált hitel kamata – minimum 5,08 százalékos kamattal kell számolniuk ezen ügyfeleknek.
A CIB 10 MFL esetében a standard kamat 6,02-ről 6,17 százalékra nőtt, a legnagyobb kedvezmény mellett ez a szint a Magnifica kedvezménycsomagban 5,18 százalékra csökkenthető.
A személyi hiteleknél az Erste Bank Most Extra Személyi Kölcsön kamata 0,5 százalékponttal emelkedett 6 millió forint feletti igénylés esetén. Így a minimális, 250 ezer forintot elérő jövedelemmel bíró ügyfelek a korábbi 9,29 százalék helyett 9,79, a 400 ezer forintos nettó kjövedelmet igazolni tudók 9,99 százalék helyett 9,49 százalékon kaphatnak személyi kölcsönt. Azoknak az ügyfeleknek, akik 8 millió forintot meghaladó összegű személyi kölcsönt igényelnek az Erstétől, 400 ezer forintos jövedelemig kell a 9,49 százalékos kamatot fizetniük, ami viszont 1 százalékponttal magasabb kamat, mint korábban. Bár a magasabb jövedelemi kategóriában is 100 bázispont volt az emelés, a minimum 8 milliót igénylő, s legalább 400 ezres fizetést felmutató ügyfelek továbbra is 9 százalék alatti (8,99 százalékos) kamatot fizetnek a banknál. Hasonló szintű emelés volt a megegyező hitelösszeggel bíró Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek kamataiban is az Ersténél.
