Részben az egy évvel ezelőtti magas bázis miatt 10,5 százalék volt az export euróértékének növekedése, ugyanakkor a belső kereslet lassulása és az energiaárak tavaly év végi visszaesése mellett csak 3,8 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 749 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti 236 millió euró deficithez képest, így a második havi, ráadásul igen jelentős javulást mutatja 2021 eleje óta, ami jele lehet a várt trendfordulónak - közölte a KSH adataira reagálva Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Mint írta, 2022-ben összességében 19,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 28,2 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 216 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8 593 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 623 millió eurós többlettel szemben. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9 791 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben, ami meghaladta az egyenleg első tizenegyhavi 9 623 millió eurós romlását, azaz a cserearányok romlása nélkül javulhatott volna az egyenleg.
Kiesett importok
Negatív tényező, hogy az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló hazai export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Az exportpiaci kilátásokat az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja, valamint az elszálló infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások szintén hozzájárulnak a külső kereslet romlásához.
